Az utolsó szerető (dedikált példány) [antikvár]

Részlet a könyvből:A jelen Besterczei István óvatosan fékezett, majd megállította sötétzöld autóját a garázs előtt. Úgy gondolta, nem viszi be még a kocsit a garázsba, mert Elvirának biztosan eszébe jut valami roppant nem fontos dolog, amiért még vissza kell mennie a városba valamelyik szupermarketba, mert azt a roppant nem fontos dolgot - lévén hétvége kezdete - még most, pénteken kell megvásárolni, függetlenül attól, hogy mennyire vacak idő van, mert máskülönben nem hétvége a hétvége. Kiszállt a kocsiból, bokáig süppedt a friss hóban, káromkodott egyet és betaposta magát az udvaron át a ház bejáratáig. Azon mérgelődött, hogy Imre fia - bár biztos, hogy itthon van órák óta - nem volt képes egy hólapátot vagy legalább egy seprűt fogni, és nem hogy a ház előtt az utcai járdát, de még benn az udvaron a belső járdát sem volt hajlandó járhatóvá tenni a hótól. A garázs felé a kocsibejáróról már nem is beszélve... Bezzeg a kocsi, az majd kell neki reggel, de azt lesheti.