Dalok Könyve (aláírt példány) [antikvár]

Csillagaim azt ígérték, fontos dolog történik velem ötvenhat éves koromban. Jupiter bolygó rámmosolyog, most az egyszer, egyetlenegyszer életemben: eredményt hoz a pályafutásomon? durvább szóval: sikert? vagy a lélek derűjét hozza meg, kifelé, mások felé is szertesugárzót? Még nem töltöttem be ötvenhatodik évemet, amikor történni kezdett velem valami: újra versek formájában szólalt meg bennem a költő, akit egy évtizeden át a prózaíró álarca mögé rejtettem. Egy kisbaba születése szólaltatta meg, nagyon egyszerűen, dalszerűen; előbb bizalmatlanul fogadtam a hangját, bírálón vizsgálgattam, de azután megkönnyebbültem. Hívás volt a hangja, és szót fogadtam neki. Ez a hívás a hetek, hónapok során gazdagodott, terebélyesedett: azt kívánta tőlem, hogy versben-írásban, de beszédben-élőszóban is egyre érthetőbben és sürgetőbben tegyek tanuságot az Igazságról és a Szeretetről. "Állj elő az Igével, akár alkalmas, akár alkalmatlan..."