kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![A. Orbán Keti - Dunaparti rapszódia (dedikált példány) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/655/4736655.jpg "A. Orbán Keti - Dunaparti rapszódia (dedikált példány) [antikvár]")
Dunaparti rapszódia (dedikált példány) [antikvár]
A. Orbán Keti, Antalfy István, Cecei-Horváth Tibor, Előd László, Fenyves Mária Annunciáta, Györgypál Katalin, Hunyadi István, Juhos-Kiss János, Kende Sándor, Király Lajos, Kova László, Krúdy Gyula, Lukács Ottó, Matics Pál, Móricz Imre, Nguyen Piroska, Szántai Sándor
„Dunaparti rapszódia" - vajon miért éppen ez a címe a Krúdy Gyula Irodalmi Kör legújabb antológiájának? Az olvasó joggal teszi fel a kérdést, amelyre könnyű válaszolni: itt élünk - ez a kis magyar nép - immár ezeregyszáz éve. A Duna és folyóink, az Alföld és hegyeink közel állnak szívünkhöz. Az oly sokszor megénekelt hömpölygő folyó évszázadok óta együtt él e néppel; látott örömöt és bánatot, harcot és békés, csendes napokat, őrizte álmainkat és félelmetes áradásaival elsöpörte...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
„Dunaparti rapszódia" - vajon miért éppen ez a címe a Krúdy Gyula Irodalmi Kör legújabb antológiájának? Az olvasó joggal teszi fel a kérdést, amelyre könnyű válaszolni: itt élünk - ez a kis magyar nép - immár ezeregyszáz éve. A Duna és folyóink, az Alföld és hegyeink közel állnak szívünkhöz. Az oly sokszor megénekelt hömpölygő folyó évszázadok óta együtt él e néppel; látott örömöt és bánatot, harcot és békés, csendes napokat, őrizte álmainkat és félelmetes áradásaival elsöpörte azokat. Egy folyó, amely idegen földről indul, mégis - úgy érezzük - a miénk; egy folyó, amelyet keringő-ritmusban Kék Dunának énekeltek meg, s amelynek piszkos, fodrozó habjait nézve - a rakodóparton ülve - József Attila így töprengett: „Rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk: és nem is kevés". Igen, közösen munkálkodva, verset, novellát alkotva készült el a „Dunaparti rapszódia". Címében jelezve az ezeregyszáz éve Duna mellé letelepült magyarságot - magyarságunkat -, és mindazt a „fantáziaszerű kompozíciót": versek, prózai művek egymásutánját, melyet a rapszódia jelent. Érzések, szívünkből eredő gondolatok érintik meg az olvasót. Tájak és emberek elevenednek meg íróink alkotásaiban. Mi, a minden hónapban együttlévő kis irodalmi közösség, a gyertyafényes dunaparti vendéglőben - a Kéhliben, Krúdy Gyula egykori törzshelyén - találkozó írók és költők, újabb kötettel szeretnénk bizonyítani, hogy hiszünk az emberben, a szép szó varázsában, megtartó erejében.
Termékadatok
Cím: Dunaparti rapszódia (dedikált példány) [antikvár]
Szerző:
A. Orbán Keti
,
Antalfy István
,
Cecei-Horváth Tibor
,
Előd László
,
Fenyves Mária Annunciáta
,
Györgypál Katalin
,
Hunyadi István
,
Juhos-Kiss János
,
Kende Sándor
,
Király Lajos
,
Kova László
,
Krúdy Gyula
,
Lukács Ottó
,
Matics Pál
,
Móricz Imre
,
Nguyen Piroska
Szántai Sándor
Kiadó: Krúdy Gyula Irodalmi Kör
Kötés: Tűzött kötés
ISBN: 963808216X
Méret: 140 mm x 200 mm
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............