Egy haza - Két ország II. [antikvár]

BETEGTÁJÉKOZTATÓ " Rá kell ébrednünk: olyan világban élünk, amikor a puszta emlékeztetés is már kommentár, sőt állásfoglalás. Jól emlékezni pedig már életveszélyes, amikor pillanatonként csak arra az egyre szeretnének emlékeztetni, hogy a „másság" elfogadása a legnagyobb emberi érték és legbeszédesebb emberi tulajdonság, holott kezdődő életidőnk határán belül, a leghevesebb intoleranciára berendezkedve, történetesen a mi „éppenolyanságunk" jogát kérdőjelezték meg. Gyertek le a családfáról - szólítja suttogva és harsányan is Szász István mindazokat, akik az idők egéből valaha, egymás közelében úgy lebegtek, mint érkező, földet érő, aztán hihetetlenül föld alá is behatoló pelyhek, magok, meteorok. Mert az emberi kozmikus komédia előadása megváltozhatatlanná merevült, mégis egyszeri, egyedi szereposztásokból, szerepkörökből áll össze. A házé, az utcáé, az országé, a nemzeté, az anyakultúra ünnepköre mellé telepített kis magán-Európáinké, melyekből állnak a mi házi-karácsonyaink és nemzeti nagypéntekjeink is. Nyelvében él a nemzet, de összetartozásunk érzetétől evickél maga az élet is. Forró magán-konkrétumokból csapódik ki a szerző szülőföldjének elvi igazsága, írásának egyik értékes vonulata. „Igen nagy baj, hogy a magyarság pusztulását tömören jelképező mezőségi szórvánnyá válás, a maradék mezőségi magyarság sorsa nem talál irodalmunkban leíróra ( ) el kell mondani, hogy a mezőségi középbirtokosok igen fontos erények és értékek hordozói és átadói voltak. Ezek ma is felbukkannak itt és a világban sokfelé. Felbukkannak mint magyar tettek, mint történetek vagy anekdoták, mint emberek vagy családok viselt dolgai ( ) a saját hazába kisebbségbe szorulással kellett megküzdeniük. A jól szervezkedő románság az »elnyomó« és »nacionalista« Magyarországon a magyarokénál jobban prosperáló bankjaival és a politikával jobban foglalkozó, annak irányába egyértelműen elkötelezett ortodox egyházzal, gyors iramban hódított, és mindenkor megtalálta a magyarság ellenállásának leggyengébb pontjait. ( ) Az új hatalomnak arra is volt gondja, hogy a magyar szervezetek erejét megtörje. Ez a munka azonban tökéletesen csak a szocializmus álruhcyában fejeződhetett be." A borzongást keltő dolgok tetemrehívásával is ugyanezt kell szolgálni: a test és a lélek ápolását. Az ép ész és szilárd öntudat 5