Eltűntnek nyilvánítva/Megjártam a hadak útját (dedikált példány) [antikvár]

A történelem viharai által megcsonkított kis hazánkban aligha van olyan család, melyet ne érintett volna a II. világháború. Az apa, a fiú a testvér valamilyen formában biztosan részt vett vagy részesévé vált a világégésnek. Aki odaveszett, azt generációkon keresztül gyászolják, siratják - talán még ma is. Aki szerencsésen túlélte, máig emlegeti háborús élményeit, a harcokat, menekülést, szökést, örömteljes hazajutását. Azt hiszem nincs két egyforma eset. Mindenkié más és más. Honnan tudná meg a jövő nemzedék -, mi és hogyan történt? Idővel homályba vesznek majd az átélt élmények, ha nem írjuk le azokat azzal a céllal, hogy unokáink, dédunokáink megismerjék a történelemnek ez a nagy viharát. Könyvemben egy családon belül két férfi - két katona - ellentétes története áll. Az első részben Eltűntnek nyilvánítva címmel édesapámnak Ágoston Istvánnak szeretnék emléket állítani családi elbeszélések és saját kezűleg írt levelei alapján.