Évgyűrűk hatalma (dedikált példány) [antikvár]

Egy író-poltikus növésterve közírásban, regényben, házban{Előszó helyett)Az itt következő írás nem előszónak készült, hanem születésnapi köszöntőnek: a hatvanéves Dobos Lászlót köszöntötte, 1990-ben.Persze, ha úgy vesszük, minden születésnapi köszöntő előszó: bevezető az ünnepelt elkövetkező születésnapjaihoz, éveihez, évtizedeihez. 2005-ből visszanézve minden korábbi írásunk lépcső a pályánk későbbi szakaszaihoz.Dobos László 1990-es köszöntése, ha úgy tetszik, bevezetés az író azóta lezajlott hatvanötös, hetvenes és hetvenötös jubileumaihoz. Közben esetleg a súlypontok eltolódtak, a korábban kevésbé hangsúlyos műfajokra most nagyobb nyomaték esik, de ami akkor érték volt, az ma is érték. Dobos László ma is kultúránk, irodalmunk és közéletünk tudatos vagy ahogy tizenöt évvel ezelőtt írtam: irodalomtudatos építkezője.Az 1990-es Dobos-köszöntőmet és -portrémat ma, 2005-ben átolvasva, úgy érzem, az örökvitális író, politikus és közíró növéstervét" ma sem tudnám érvényesebben megrajzolni. Esetleg most aláhúznék az egykori dolgozatomban néhány mondatot.Például ezeket: És ami szépirodalmat megírok, megírhatok, azt belepi a közéleti, közösségi gondok láza. Az irodalmi szövegek mögött ott van a publicisztika, a krónika, a dokumentum Sok mindennek értelmét, amit teszek irodalomban és azon kívül, majd a nagy összeadás ítéli meg. "Maga az ünnepelt fogalmazott így, akkor, 1990-ben. S 2005-ben a nagy összeadás ", hálistennek még mindig hátravan, de az irodalmi szövegek mögül az elmúlt tizenöt évben mintha előbbre lépett volna a publicisztika, a krónika, a dokumentum". Legalábbis ez a kötet, amelyet az olvasó a kezében tart, ezt bizonyítja.S még valamit bizonyít.Azt, hogy Dobos László nemcsak író és politikus, hanem közíró is. S az is a javából.S azt, hogy publicisztikai írásainak dokumentumai nélkül a szlovákiai magyarság történelmét valószínűleg nem lehet megírniAjánlom közírásainak, a kort dokumentáló tanúságtételeinek itt következő gyűjteményét az olvasó szíves figyelmébe.