Férfitánc (dedikált példány) [antikvár]

Részlet:"Emlékszem, éjjel hozták haza.Én még kis, fehér ingben jártam,a holdat néztem s alig vártam,hogy megvirradjon,hogy csókot adjon szúrós, szomorú szája.Ott feküdta nagy fehér ágyon.Odamentem, hogy arcát lágyan megsimítsam.Apám ott állott, egy kissé távol s szólt: - ne költsd fel,most jött nagy Szibériából,keveset aludt ott szegény és most nagyon álmos ..."Sötét haja szétfolyt a párnán,én olyan árvánlestem, hogy két zárt szemével felém intsen.Arca lágy volt, mint a frissenhullott hó.Aludt a bátyám, a fáradt legény,aludt, csendesen, mozdulatlan,és még most is alszik, szegény."