Fohász (dedikált példány) [antikvár]

FOHÁSZ Magyar szeresd a MagyartKérlek Uram! Magyarok Istene! Mi lelkünkben él, oldd fel az átkot, S végre a sok gyűlölet színtere Rózsakert legyen - hol szépet látok. Az ember barátként nyújtsa a kart És mondja, Magyar szeresd a Magyart!Ne engedd az úrhatnám szolgáknak, Hogy hatalmuk túl hosszú legyen még. Hisz kárt tesznek embemek. Országnak! Pusztulás jön és a kegyetlen vég. Halld a jajszót, mit sok ember hadart. Istenem! Uram! Szeresd a Magyart!Vízfejű urak vitáznak sokat. Hogy melyik semmit tárgyalják elóT^b, S űzik a népet, mint igás lovat. Ráuszítva sok-sok adószedőt. Végtelen tengeren hol az a part. Ahol nem bántja Magyar a Magyart!Uram! Kérlek ezt ne engedd tovább, Bölcsek helyett silányak döntsenek, S tönkre tegyék értékeink sorát! Hazát adva üzletet kössenek, S nekik legyen az Ország Aranypart"! Óh Uram! Védd meg tőlük a Magyart!Hogy kivesszünk - ne engedd Istenem! Sok bölcset, szépet, s jót adhatunk még. A szeretet átsegít mindenen, Boldogabbá válik a Föld, s az Ég! Most tombol fölöttünk - űzd el a bajt Oh Uram! Kérlek! Védd meg a Magyart!1992. 12. 10.