Gyalogút (aláírt példány) [antikvár]

Részlet: Ilyen a versem nem ékesíti semmi talmi dísz, oly egyszerű, mint a kenyér s a víz, mint a barázda, mit a kéz bevet, s mint vetésnél a szóró lendület. Friss, mint harmat a rózsalevélen, és önkéntelen, mint a szerelem. Az élet sem több, s mindig ez marad: vetés, szerelem, csók, ital, falat. Mi ezen túl van: hazúgság, csalás! Az élethez nem kell se Tank, se Gáz, se Háborús ürügy, se Bank, se Tőke, se gyárban gyártott démon, barna, szőke, festék, rohanás, hajszolt idegek, ölebre váltott, magba-holt gyerek, se statisztika, rekord-őrület, mesterkélt kéj, mely rothaszt vért, szívet... Ez nem az élet! Ez már kárhozat! Ez terem halált, kínt és átkokat. Én nem ezt látom, ehhez nincs közöm, az élet: béke, remény és öröm, az Isten műve az igazi élet...