Honfoglalók albérletben (dedikált példány) [antikvár]

Részlet:Szalutálj, Olvasó!Ne előttem - magad előtt. Mert kibírtad, mert végiggürizted azt a negyedszázadot, amelyről még mindig nem tudjuk, hogy tényleges rendszerváltás volt-e, vagy csak politikaiból gazdasági hatalomcsere. Az eszme" uralmát átvette-e végérvényesen a pénzé?Nem tudjuk.Talán csak azt, hogy mit gondol erről Bangó Ervin üvegfúvó, Kurucz Erzsébet Salvator-rendi nővér, a sükösdi juhász vagy az újgazdag agrárvállalkozó, netán a futballmeccsek közönsége, politikus és tanárember, vécés néni és szikvizes, bakter és sírásó, kéményseprő és plázacica. Akik ebben a könyvben mindennapjaikról beszélnek. És szavaikat, fordulataikat a maguk természetességében igyekeztem visszaadni. Úgyhogy, kedves nyelvészek, ne a formát, hanem a tartalmat figyeljétek.És menjünk együtt az 1991 -es Nagyfára, a szocializmusban elítéltek demokratikus és vallásos ébredésének börtönhelyszínére.Hogy mennyire természetes, azt egy nap benyomásai után szinte lehetetlen megállapítani. Ám a Neszecsko Sándorral folytatott beszélgetés talán hűen tükrözi a börtönlakók lelkivilágát:-Öt év nyolc hónapot kaptam. De miért? Szociális otthonban laktam úgy, hogy előtte tizenkét évet lehúztam a bányában, aztán a húsiparban, végül a vízügynél dolgoztam. Ott, a Szekszárd melletti Gyönkön volt társam, Reizer Vince, aki hangosan hallgatta a rádióját. Kérem, én szelíd ember vagyok, de nem szeretem a zajt meg a lármát. Tömegiszonyom van, ezért nem járok ki. Szóltam hát az öregnek, hogy vegye halkabbra a rádiót, de ő ezt nem tette. Na akkor én a botommal háromszor fejbe vágtam. Erre életveszélyt okozó súlyos testi sértésért elítéltek. Aztán módosították a vádiratot, és ekkor már emberölési kísérlet került bele.-De uram! Valaminek csak kellett történnie ez alatt. Mi történt Reizerrel?-Meghalt, és azt mondják, én öltem meg. Merthogy leszúrtam. A hazug tanúk azt mondták, hogy hasba szúrtam. Kérdem én, létezik olyan, hogy valaki kényelmesen ebédel, majd a takarítónő veszi észre rajta, hogy hasba szúrták?"