Bővebb ismertető
ELŐSZÓ
A magyal' emigráció immár hovitoválib történelem. Egykori ifjonti rétege ma már elbúcsúzóban van, vele történelemmé válik a méreteiben és felkészültségében legnagyobb magyar emigráció. Elmúlása azonban nem köthető időliöz, hiszen még számosan élneli az eg.vkor fiatalon emigráltali, és noha ma mái" nincs politiliai ok elhagv'ni az országot, és ma már megvan a hazatérés lehetősége mindenliineli, az emigráció szellemi életének még számos műlielye műlíödik. ilyen szellemi mífliely az Ausztráliában megjelenő Magyar Elet című lietilap is. egyike a még múliödS kevés Káipát-medencén kívül megjelenő betilapoknali. A még ma is liitartóan dolgozó. egykor fiatalon emigráltak egyike Csapó Endre, aliineli hírlapi írásai egy részét taitja kezében a tisztelt Olvasó.
A magyar nemzet történelmének lapjain a védekező há-boiTÍk és belviszályok mentén szinte kísérőliént ott szerepelnek az emigránsok. Korábban királyok, királyfiak, trón-vái'ományosok, főuralí, nemesek köréből kerültek ki a száműzöttek. de a politizálás általánossá tételével, adott esetben üldözötté és menekültté vált a polgári réteg egy része is. Ez a tendencia követhető, Rákóczi. Kossuth majd a jelenkor emigrációjának összetételében. Meddő vita és értelmetlen azt boncolgatni, hogy az elmúlt évszázad közepén a nagyvilágba szétszóródott magyarok sokasága milyen mértékben sorolható az emigráció klasszikus fogalmába, hiszen a kiváltó ok a szovjetorosz megszállás és a kommunista diktatúra volt egyaránt azolmalt is. akik a háború végeztével nem térhettek haza, azoknak is akik a diktatúra kiteljesedése miatt szöktek ki az országból, és azoknalí is alíik az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlás elől menekültek, avagy mindazolinak, akiknek a létét akáixsak gazdaságilag veszélyeztette a kommunista rendszer
A nagyvilágban szétszóródott százezrek csali kis részének volt lehetősége a szó igazi értelmében vett politikai emigrációs munkásság végzésére, aminek általánosan az önkéntes vállalás volt a jellemzője, amely tevékenység nem hozott látványos eredményeket, ellenkezőleg sok csalódást menet közben. De azért még felkutatásra vár az emigrációs politikai tevékenység közvetett hatása a végeredményre -ami számunkra nagyon megkésve következeti be - a Szovjetunió felbomlásái-a.
A sokszázezres emigrációs jelenlét, kívül a politikai szférán. a nyugati országok társadalmi, gazdasági és kulturális közegében, ma még felméreden hatást keltett. Minden országban mindenki ismert egy-két magyart, aliiknek kiérdemelt megbecsültsége elfeledtette a háborús propaganda által rájuÍ! kent ex enemy (korábbi ellenség) bélyeget. Majd amikor a magyar forradalom és szabadságliarc hetekre magára vonta a világ összes figyelmét, Magyarország .térképre ke-mlt". Ezt követően kapott új és nagy szerepet a széles emigráció, amelynek szorgalmas munkásságával még hosszú időre felszínen maradt a magyar kérdés, azután is, hogy a szovjet nagyhatalmi politika igyekezett azt szőnyeg alá söpörni.
Most megjelent könyvemben már utaltam rá, de fontosnak tartom itt is megemlíteni, hogy nekem és azoknak, akik közel voltunk a nagypolitika fő műltelyéhez, a lelkesedés italába némely információ az aggódás keserűségét keverte bele. Nagy aggodalmat okozott, ainikor a szívinfarktusából gyógyuló Eisenhower Washingtonban, a Fehér Ház Nemzeti Biztonsági Tanácsának ülésén, október 26-án kijelentette, hogy: ,A Szovjetunióban nagyon nagy a feszültség, számos nehézségük van, a magyar forradalom veszélyt ho^t a bákére, Hruscsovot szélsős^es lépésekre ragadtathatja; ez akár világháborúhoz is vezethet Ezt mindenáron el kell kerülnünk.' Erre alapozva később úgy fogalmaztam, hogy a forradalom nem november 4-én, hanem valójában már korábban, október 26-án, Eisenhower kijelentésével bukott el. Ezt az álláspontot, s azt, hogy az USA nem fog beavatkozni az eseményekbe. másnap Foster Dulles alskori amerikai külügyminiszter táviratban a moszlcvai amerikai nagyliövettel is ismertette. Bohlen nagykövet ezen üzenetben arra is felhatalmazást kapott, hogy mindezt közölje Hruscsowal és Bulganinnal is. Így kimondható: az Egyesült Államok politikailag cserbenhagyta a magyar foiradalmat, s ezzel zöld lámpát biztosított a szovjet beavatkozási tei-vnek. Az amerikai külpolitika kettős játéka világosan láthatóvá vált.
A világpolitikának ilyen fordulata aldior megdöbbenést váltott ki. nemcsali bennünk, hanem világszerte. Ötvenhat nagy figyelmeztetés volt a világ vezető hatalma részére. Nagy kár hogy a Szovjetunió akliori erkölcsi összeomlását követő-