Justitia vesztegzár alatt (dedikált példány) [antikvár]

Részlet a könyvből:"Azokban az ötvenes években, ha valamelyik kádernél is káderebb elvtárs kiszemelte magának valakinek a pozícióját, vagy netán a sakkpartnerek döntöttek úgy, hogy kedvenc bábujukat felfelé kívánják buktatni", a csere villámgyorsan lebonyolódott, az útban lévőt, ha szerencséje volt, továbbhelyezték, ha nem, akkor bebörtönözték. így emelték magasabb beosztásba Pinczési Pált, és lett a debreceni újság főszerkesztőjéből a Szabad Nép szerkesztője. Utóda nem csak a főszerkesztői posztra, a lakásra is igényt tartott. Talán a Pulszky utcai ház falai csodálkoztak ezen a legkevésbé, mert korábban a Pinczési számára kiutalt lakás előző bérlőjének átmeneti otthonát a szegedi egycsillagos börtönszállóban" jelölték ki. Pusmogta is a galambszívű házfelügyelőnő, mialatt a liftajtóban csörgette a kulcsot: - Örüljenek, kedveskéim, hogy ennyivel megúszta a főszerkesztő úr. Elindult hát egy ködfátyolos hajnalon az előző nap még főszerkesztő, hogy a földrajzilag magasabban fekvő székházban átvegye alacsonyabb beosztását. A korán kelő virgonc szembeszél megvacogtatta lódenkabátját, szemére húzta smicisapkáját, kézitáskája könnyű volt, léptei mégis nehezek, bár bevallani önmagának se merte, de félt. Nem a fővárostól, amit ismert, elvtársai további szándékaitól, amiket még nem ismert. A családtól is kurtán búcsúzott. Csupán közölte, hogy nekik is rövidesen hurcolkodni kell, az utód" majd közli, mikor kívánja elfoglalni a lakást.