Kagylóének (dedikált példány) [antikvár]

Otthonkeresőben- Füzesi Magda verseiről -Amikor a hetvenes évek elején Füzesi Magda első írásaival otthont keresett az irodalomban, mondhatni csendes forradalom" zajlott le a kárpátaljai magyar szellemi életben. Csendes" volt ez a költői és elbeszélői fellépés, mégis forradalmi" a maga nemében, minthogy minden tekintetben szembefordult azzal a szerencsétlen irodalmi képződménynyel, amelyet nem minden ok nélkül szovjet - magyar" irodalomnak neveztek teoretikusai, és amely a két világháború közötti kárpátaljai magyar irodalom, mi több a régebbi magyar irodalmi hagyomány radikális megtagadásával kívánt megfelelni egy nemzetiség- és kultúraellenes kurzus elvárásainak. Füzesi Magda első kötetei: az 1977-ben az olvasó elé került Gyöngyvirágok, az 1984-es Útban hazafelé, majd 1992-ben a Biztató, 1998-ban a Táj gesztenyékkel és 2007-ben a Mérsékelt égöv arról tanúskodtak, hogy az i^ú beregszászi költő szakított a korábbi irodalomellenes szellemiséggel és merőben új utakon haladva, pontosabban az irodalmi hagyományok személyes újraértelmezése által kívánta megújítani, de mondhatnám így is: a kárpátaljai magyar irodalom örökségéhez visszacsatolni a költészetet. Hasonló törekvések fűződnek nemzedéktársainak fellépéséhez, így S. Benedek Andráshoz, Finta Évához, Nagy Zoltán Mihályhoz, Vári Fábián Lászlóhoz, Balla D. Károlyhoz, Fodor Gézához, Kőszeghy Elemérhez - számos i^ú írástudó tevékenykedett annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyar irodalom visszataláljon a maga hagyományaihoz és identitásához, egyszersmind helyet kapjon a magyar nemzeti irodalom körében.Ennek a megújulásnak, egyszersmind visszatalálásnak több szellemi stratégiája volt. Először is a kárpátaljai magyar valóság vizsgálata, ismerete és vállalása, az, hogy a fiatal írástudók nem valamiféle teljességgel absztrakt és manipulatív szovjet" irodalomban, hanem saját népük körében, ennek múltját és nagyon is keserves akkori jelenét vállalva keressék tennivalóikat. Másodszor a magyar irodalom egészének ismerete és vállalása, mondjuk vertikálisan" Balassi Bálinttól a huszadik századig.