Magányos férfi főzőkanállal (dedikált példány) [antikvár]

Clőszó helyett, egy könyvborító ürügyén Az aktívan alkotó illusztrátori középnemzedék emblematikus alakja, Szalma Edit nemcsak kiváló grafikus, hanem érzékeny szívű ember is. Humorérzéke ugyanakkor megóvja attól, hogy érzékenysége érzelgősségbe csapjon át, kíméletlen szemmel veszi észre és láttatja az élet groteszk jelenségeit, de mindig van benne annyi empátia és együttérzés, hogy ebben a sokszor cinikus, kegyetlen világban szerethetőnek ábrázolja az esendőt, a gyarlót is. Könyvillusztrátorként pedig kiválóan egyensúlyoz azon a keskeny mesgyén, ami a sablonos, fantáziátlan tartalmi leképzés és az öncélú, teátrális önkifejezés között húzódik. Nagy művészi alázattal szolgálja, segíti, támogatja a mű gondolatának közvetítését a maga sajátos művészi eszközeivel, anélkül, hogy minden áron valami harsány, erőszakoltan belemagyarázó képzettársítást akarna létrehozni. Valahogyan mégis, szinte titokban létrejön egy harmadik, új minőség. A címlap kiválóan sűríti és mutatja meg a könyv rejtett filozófiáját. A címszereplő „magányos férfi"-t, amint konyhája ablakán kitekintve szemlélődik a hol csak közönyös, hol ellenséges világban, amint néha morgolódva, de végül mindig megbékélten teszi a dolgát, szemérmesen segít ha szükséges, de fontosabbnak tartja a világmegváltásnál azt, hogy ne kapjon oda a hagyma és a húsleves sokadj ára is olyan legyen, amilyennek lennie kell Galagonya, a novelláskötet főhőse önként vonult vissza a piac, a konyha és a kocsma szűkhorizontú világába, ahol mégsem érzi rosz-szul magát, hiszen ennek a környezetnek ismeri és betartja összes já-