Magyar körtánc (dedikált példány) [antikvár]

Györffy Rózsa új könyvet írt a sikeres Új magyar legendárium után. Ez a kötete 1988-ban jelent meg. Mostani munkája a Magyar körtánc címet viseli. Az olvasó talán már a címből sejtheti, hogy életrajzi ihletésű művet kap. Györffy Rózsa már gyermekként titokzatos sorsot élt át. Anyját úgyszólván alig ismerte, apját viszont egyáltalán nem. Ő maga nyomoz születése, gyermekévei titkai után s bizonyos fokig e könyv első része e nyomozás történetét adja. Így az időben sajátos távolságtartás érződik a cselekmények és az író személye között. Előbb ez a távolság nagyobb, mert a titkot nem fejtheti meg, csak érintheti, ám később a bizonyosság közelebb hozza, mondhatjuk azonosítja a főhőst az íróval. Annál is inkább, mert szép lett a különös sorsú kislány, majd sok akadály ellenére, csakazért is színésznő. De azért valami földerengett, egybeállt az emlékekből. Anyja homályos arcvonásain is átütött a román nevelőanyja Viorika arcképe, kedvessége, különös ragaszkodása.Ha azt állítjuk: nehéz sorsa volt a szerzőnek, nem nagyon túlzunk. Ő viszont mindezek ellenére derűs ember maradt s ez a derű a sorokból is kisugárzik. S noha részekből áll össze a kötet, az elhatároló fejezetek mindjobban egymásba szövődnek s az emlékek, emlékképek forgatása-pörgetése személyes sorstáncról ad híradást. Egyúttal azt is megtudhatjuk, nem regényt forgatunk; hanem az élet "tánclépései" akár csárdást követeltek, akár keringőt, mind-mind a valóság fordulatait fogalmazzák meg. Hányattatás, háború, bujkálás és persze szerelem mind-mind része a Magyar körtánc-nak. Mert azért a cím sem véletlen, hiszen hány százezer, de még inkább millió magyarra volt jellemző hasonló sorstánc itt e tájon ebben a században? De csak kevesen élték túl az iszonyatos szédületet, főként akiknek haláltánc jutott, - hogy a hasonlatnál maradjunk. Ezért is találó Györffy Rózsa könyvcíme: Magyar körtánc.Nem csupán írói jelkép: életvalóság.