Nagy álomkönyv II. (aláírt példány) [antikvár]

Részlet:Nagybányai és budapesti illetőségű polgár voltam. Hirtelen nem is tudom, mi lehetett a foglalkozásom, az azonban szent: folyton vonatoznom kellett valahova. Nem repülnöm, nem kocsiznom, nem gyalogolnom, - vonatoznom. Ez lelkileg gyakorta megviselt; kikezdte, lerombolta, szétzilálta személyiségemet, majd külalakomat" is meg-megváltoztatta. Személyiségem olykor százhetvennégy centiméter magas, rezezett húszforintos-oszlophoz hasonlított, fizimiskám pedig középiskolások kisállatboncoló gyakorlatain használatos eszközkészlethez; bontótűhöz, órás csipeszhez, kisollóhoz, eltört zsilettpengéből készített sziké"-hez, kiscsipeszhez, nagyollóhoz, szikéhez, fogászcsipeszhez, csontkaparóhoz, csontfűrészhez, agykéshez, csontcsípőfogóhoz, bonctálhoz, boncpadhoz. Mindezt, vagyis: magamat egy ütött-kopott dobozban, vagonfülkémben tartottam, őriztem, őrizgettem. Személyiségem, az a százhetvennégy centiméter magas és ijesztően ingatag, rezezett húszforintos-oszlop, útjaimon rendszerint szeleburdian, zabolátlanul előre dülöngélt; átrándult Kabulba, keresztülvágott Szentpéterváron, bekvártélyozott Budapestre, bujdosásra adta fejét" Nagybányán. Kabulban és Szentpéterváron lázított, Budapesten álmai papírra vetésén fáradozott, Nagybányán álruhásan" a kocsmákat látogatta. A költözőmadarak megvédése érdekében az ornitologok európai kongresszust tartottak, míg egyes népfajok üldözését némán, összetett kezekkel nézik. Az orosz nemzet lelkes jobbjai megborzadnak e kegyetlenségen és a Szibériába hurcolt testvérek jutnak eszükbe, de nem szólhatnak, mert az abszolutizmus békóiba vannak verve. Vigyázzanak a nagy urak, ha egyszer a nép öntudatra ébred és fölszabadul, széttépi láncait és a reája rakott békókkal üti le majd zsarnokait." (Dr. Perl Soma ügyvéd). Mióta vagy te Dr. Perl Soma ügyvéd?, rántottam félre dobozom-vagonfülkém fedelét-ajtaját, mire dülöngélő személyiségem félelmetes otthonossággal a Vár-béli Mátyás-templom tetejére ugratott".