Paszig átok (dedikált példány) [antikvár]

Paszig átoKPASZIGÁTOKNo.l-es könyvünk bevezetőjében - a kezdetektől irodalmi tevékenységünk iránt érdeklődő olvasóink még emlékeztiet-nek - többek között a szigátokról is eszmélkedtünk.m, a No.ó-osban ismét a régmúlt időkbe révedünk, mégpedig a paszigok korába. E jeles nemzetség, amint ez a történészek kutatásai és a régészek ásatásai /ismert: előbbiek gyakran ásnak kutat, az emberiség történelmének mély kútjaiban kutakodnak/ nyomán bebizonyosodott, kemény nyakú és sértődékeny nép volt. Szinte nem múlt el úgy nap, tiogy ne átkozták volna meg egymást, vagy a hozzájuk tévedt idegeneket. Egyébiránt jámbor, jóravaló, gyűjtögető főleg kortárs művészeti alkotásokat) életmódot folytató nép voltak a paszigok, akik már jóval a szigótok előtt bóklásztak Csepel környékén és Lágymányoson, sőt eljutottak egészen a II. kerületi Pasarétre is a Zuhatag sorig. Egyes kutatók állítják, hogy ezért kezdetben paszug-nak hívták őket. Ezen kutatók véleménye szerint gyakran előfordult, hogy a korabeli népek szóhasználatában el is terjedt, hogy ha valaki ótokszórós közben nem mondott igazat, arra a 'megátalkodott paszug' kifejezést használták.Akárhogyan is volt, a paszigokat ótkozódásra való ősi hajlamuk miatt a kegyetlen sors sajnálatos módon kihalásra ítélte. Hogy milyen is volt egy igazi vérbeli paszig ótok? Nos, a kutat ásók felszínre hoztak néhány - csodával határos módon épen maradt - kókusztekercset, ami mór önmagában nagy meglepetést szerzett szakmai körökben, hiszen eddig a kókusztekercs, csak mint édesség volt ismeretes. Nem így! ! í L i I í. I ' .! ,i ', ' iV I . 1' 'vóíi f