Remegő gyémánt-betűkkel (dedikált példány) [antikvár]

Előszó Maier - Kránitz László ezúttal egy olyan prózai kötettel jelentkezik/mely családi jellegénél fogva nem egyszer ¦ személyes vonatkozású is. A családi levelezés dokumentumait használja fel az első és harmadik rész összeállításánál. A második betét édesapjának Kránitz Imrének önéletrajzi vallomása. Mind a három rész önmagában is megállná a helyét, külön-külön is megindító, élvezetes olvasmány, Ezek a hiteles emlékek ugyanúgy felkavarják belső érzelmi világunkat, mint korábbi ötperces novellái. A háború végi menekülés, az azt követő száműzetés keserűsége ellenére, az emberi öröm és reménykedés is ott bujkál a sorok között, a mindent túlélés vágyakozásával. Elolvasás után nyilvánvaló számunkra, hogy Isten irgalma kiséri a szereplőket s ez az irgalom kapcsolja ösz-sze őket, s állítja egymás mellé a dokumentum-kötetben. Mert az, mindenképpen dokumentum ez a kötet, a lejegyzett sorok hitelességéhez nem fér semmi kétség. így kapcsolódik az ezredforduló irodalmához, melynek legjellemzőbb ismérve a vallomás. Vallomás - szenvedés - gyötrelem: a puskacsövek és szögesdrótok között, kirekesztve a 40-es, 50-es évek társadalmában, valamint kisebbségi sorsba kényszerítve a határon kívül. (Levelek Podolinból).Ugyanakkor megdöbbentő a tárgyilagos hangvétel, az önsajnálat nélküli áldozatvállalás (honnan-miből?) ami egyértelműen szimpatikussá teszi a szerzőket. A Levelek Podolinból - Rudi