Bővebb ismertető
SAJOG . .
Oh Múzsa asszony, gonosz szüreten Megbotlott lelkem alvadt vér iszapján S azóta nincsen többé ünnepem.
A botlott lélek félve rád tekint, Hogy máma nem hoz cifra köntöst néked S mit rád ölel, csupán egy kenderíng.
Ma nálam cifra pompát ne keress. Csak nézd a láng emésztő lobbanását, Csak hozd a fáklyád és e tűzre vesd.
Mert itt e tüz az átokban fogant. Egy földalatti ország jajparázsán, Hol vért szivárog most ís mind a hant.
Míg tart a szüret dáridós toron S patakban foly az ezredéves tőke Nemes gerezdjén az én vérborom —
— 3 — r