Számadás szirommal, vérrel (dedikált példány) [antikvár]

Nagydoboson születtem, 1949-ben. Mezőgazdász vagyok, esztétikát tanultam. Budapesten és Diósdon élek, többnyire újságíróként dolgozom. 1967 óta írok, 1970-ben jelentek meg első verseim. Elbeszéléseket, szépirodalmi műveket gyerekeknek később kezdtem írni.A Számadás szirommal, vérrel válogatás megjelent verseimből, egy életút összegzése. Nem hagyományos számadás, csupán egy korszak rögzítése, egy életmű nagyobbik szelete, a biztos, ami megvan. Mi is van meg? Szerelemszellővel meglengetett ifjúság, az egy otthonért való küszködés, gyermekek nevelése. Évtizedek értékeinek megroggyanása, s valami új, mely alig ad esélyt a deresedő hajú nemzedékeknek. Mire dolgozószobához jut az ember, rájön, hogy már nincs is rá szüksége, mert az élet játssza a meccseket, s a díszleteit nem dolgozószobákban gyártják.A Számadás szirommal, vérrel versei ezt az átalakulást próbálják valahogy meggyökereztetni, ne liánként kapaszkodjon a semmibe, mert nincs monszumeső, ami táplálja, s a javadalmakat szívós küzdelem közepette próbálja az egyén összekaparni. Míg a liánra pályázók mindenki fölé tudnak emelkedni, frissen megkötött almaként megvackosodni, s éretten vigyorogni boldog nyerőként. Valljuk meg, minket is felforrósít, talán az eredendő bűn szankcióját is vállalnánk, a kiűzetést. Ahhoz át kellene lépni a szabályokon, de erre meg képtelenek vagyunk. Helyette szájalunk, s a leértékelődött szavak összevisszaságából próbálunk valami Rendet összerakni, felvállalva a líra eszköztárát.A Számadás szirommal, vérrel játék a számokkal, játék a szavakkal, játék az eltöltött évekkel - játék az élettel Törő István