Száz évig tűzön-vízen át (dedikált példány) [antikvár]

BevezetőEnnek az írásnak az előzménye 2006-ban megjelent német és angol nyelven Dortmundban. Azóta rájöttem, hogy sok magyar olvasót érdekelhet az, hogy melyek azok a gondolatok és élmények, amelyek a mai sokrétű érdeklődésű német közönséget lekötik.A címben említett száz év nem pusztán jelképes utalás az életemre, hanem maga a valóság. A sors eddig életben tartott már majdnem egy évszázada. Nem mindenkinek adatik meg ennyi vihart, látó szemmel közelről szemlélni, túlélni és bizonyos tanulságokat levonni.Ez az írás nem csupán memoár, nem történelemkönyv és nem családregény, még kevésbé a történelmi viharok által ok- és okozatként a szellem sűrűjéből felbukkant és iránytűként megjelent ideológiák értékelése. Mégis, ezek a tulajdonságok jellemzőek erre az írásra. Egy viharos évszázad van mögöttem és a jövő sem bíztató, legalább is amennyire a világ forgatagát át lehet tekinteni.Könyvem mindamellett nem nélkülözi a humort sem, mert igyekszem a történelem fintora mögött a nevetségességet is kiemelni.Hangsúlyozom, nem vagyok történész, de a történelem, amely egész életemet befolyásolta, akár tudtam róla, akár nem, óhatatlanul kissé történésszé is tett. Ha az ember élete a szó szoros értelmében összekapcsolódott a világtörténelemmel, akkor mindenről ír, ami megragadta, és abból indul ki, hogy kell, hogy érdekelje a ma nemzedékét is a közelmúlt. Ide kívánkozik fl rnmqiak híres mondása; _,Ta történelem ay tpnító m^f^ " Szem előtt tartom, hogy a múlt még akkor is sokáig él, ha az emberek számottevő része nem is tud róla, mert vagy nem érdekli, vagy nem rendelkezik azzal a tanultsággal, hogy észrevegye.Ha az ember történelmi visszapillantása kiegészül a példátlan műszakitudományos haladás érzékelésével, akkor a nagy filozófusokra támaszkodva, ítéletet tud magának alkotni, hogy vajon a műszaki-tudományos haladással milyen mértékben tud az emberiség együtt haladni, vagy képtelen rá. Sok minden arra mutat, hogy a kettő nem halad együtt, sőt helyenként elképesztő a társadalom lemaradásáa tudomány mögött. noha az eredményeit fel tudja használni jóra és rosszra egyaránt.Az emberek százmilliói nézik a TV-t, ráragadnak a számító gépre és az internetre, mobil telefonnal beszélnek, akárhol vannak éppen, de az emberi szolidaritás, a gyengébbek segítése, az önzés tudatos mérséklése, a környezetvédelme a jövő érdekében, sem kisközösségi szinten, sem országosan, sem a világot átfogóan, nem tudja áttörni a közömbösség, a rövid távú érdekek vasfüggönyét.Néha bámulom a nagy könyvtáramat, amelyre annyi pénzt adtam ki az idők