Szelek szárnyán (dedikált példány) [antikvár]

Tisztelt Olvasó! Barátaim, Ismerőseim!Mielőtt újabb verseskötetem kiadására sor került, meg kellett fürdetnem gondolataimat az elrohant idők tengerében, hogy ismét hozzáférhessek lelkem harangjának zúgása közepette énem lényegéhez.Mindig emlékezni fogok Édesapámra, aki elismert irodalmi újságíró, Festetich herceg megbecsült festőművésze és kitűnő szobrász volt. ő tanított meg arra, hogy csak őszinte érzéssel lehet igazán szeretni, értékelni szerelmet, családot, hazát. Érettségi után a Szegedi Bölcsészkaron tett eredményes felvételi vizsgát követően az aktuális katonai helyzet miatt besoroztak a honvédséghez. Ezután topográfus térképészként dolgoztam, megismertem Hazámat, a gyönyörű Magyarországot. A szerelem bennem is mindent legyőzött és megnősültem. Házasságomból két gyönyörű kislányom, Georgette és Nikoletta született Később ingatlan-, városrendezőként tevékenykedtem Budapesten, majd nyugdíjazásom után a földmérő-geodéta szakmát folytattam. Feleségem, okos gyermekeim és szép unokáim, Alexander, Bernadett, Frigyes, Nikoletta és Georgina az érzelmek gyöngyszemeit hozták életembe.Az irodalom szeretete, a magyar nyelv védelme, mint feladatkör a kötelességeim részévé vált. Költőként égett bennem a vágy, hogy embertársaim ismerjék fel a költészet jelentőségét a magyar nemzeti tudat érzése és tisztán látása érdekében. Több irodalmi művészkör tagjaként - rohanó világunkban - kis homokszemnek képzelem magamat, de lélekben továbbra is fiatalos, hazámat és családomat szerető, dolgos ember vagyok. Alkalmazkodom a gyorsan változó világhoz, miközben próbálom a lehetetlennek tűnő helyzetben is megőrizni önmagamat.Szeretem az abszolút nyugalmat, és ha új gondolataim támadnak, írok a magam szórakoztatására, örömére.