Szindbád nyomában (aláírt példány) [antikvár]

Vitárius Imre Szindbád nyomában c. kötetéhez Vitárius Imre nevét sok-sok éwel ezelőtt a Petőfi Rádió Jó ebédhez szól a nóta c. műsorában hallottam először, - ha jól emlékszem - egy cigánydal szövegírójaként.Ezt a műsort azóta megszüntették, az adó teljes struktúráját pedig az ízlésdiktatúra legnagyobb dicsőségére - "átalakították." (Szétverték!).Aztán egyszer többször hallottam dalszövegek szerzőjeként és már nem a kissé archaikus hangzása miatt jegyeztem meg nevét. Szövegeinek friss hangulata, a dalirodalomban (pontosabban: a népies műdalirodalomban) addig szokatlan gondolatok megfogalmazása ragadott meg. A hangsúlyt ezúttal a megfogalmazásra teszem. Ugyanis a sok sablondalszövegtől eltérően Vitárius szövegei költőiséggel telítettek. Bár a kötetében azt írja: "Nem vagyok költő /Tulajdonképpen, tudd meg!/ tagja se fennkölt /Irodalmi köröknek./ Semmi ankét, vita est, /Még a nevemet se keresd/ Ilyen, meg olyan antológiában. /Az eretnek arat, meg vet magának./ Mily fényesek itt az új csillagok! /No lám. Ez ám a jó. Fakó vagyok."Végigolvasva a versfolyamot, engedtessék meg, hogy ellentmondjak...