Szivárványhíd (dedikált példány) [antikvár]

Részlet:Sulyok VinceDon Quijote GyőröttPetrőcz Miklóst köszöntve 75. születésnapjánAkárcsak mi, a többiek, mindannyian,be vagy falazva te is az időbe,be vagy zárva ebbe a felemás,ellentmondásos korba, amibőlkilátni senki sem tud. De amíg micsüggedten nézzük a rossz burjánzásátkörülöttünk - fáradhatatlanulkémleled te folyton, hogy hol s mikorvethetnéd harcba magadata helyesért, az igazért, a jóért.Egyetlen ügy se túl kicsi számodra,egyetlen feladat és kihívásse elriasztóan nagy; mozdulszazonnal, törékeny testedet se kímélves nem szégyenlőn azt se, ha szemedeta könny elönti olykor - örömé,vagy vereségé? szinte egyre megy...Don Quijoteként nyúlsz lándzsa helyetttolladhoz, vagy szavaiddal küzdjaz igazság szavaiért,győzeleméért a szépnek és nemesnek.A Semmi elé fogva szállnaka te éveid is, hiszen az elmúlástorka nyel el végül mindannyiunkat.De nevesd ki a rád acsarkodókat,mert fölébük emelnek tetteid,amikre mégis sor kerülhetett,noha elállták sokszor útadat.Fölébük emelődik életeds emberséged példája és emlékemessze a jövő időkbe.Oslo, 1995. május