Szülőhazád rád vár (dedikált példány) [antikvár]

Szülőhazád rád várVándor, meddig űzöd, sanyargatod kóbor lelkedet?Meddig vagy képes nélkülözni azt az érzést, melyet gyermekkorod négy karral védett fészke biztosított számodra? Meddig vagy hajlandó máshol élni, lakni, lélegzeni? És a szíved meddig bírja eltaszítani magától azon csodás emlékeket, melyek rád törnek?Mert ha mostanában madár dalára ébredsz pirkadatkor, akkor ez a távolmaradás egyre nehezebb lesz. S ha ebbe a dalba egy kedves kutyaugatás, egy szelíd tehénbögés vagy egy hetyke kakaskukorékolás is beleömlik gondolatban, még nehezebb lesz a lelked.Nem lesz könnyű lélekfáj dalom nélkül visszagondolni arra a hajnalhasadásra, amelyet szénapadlásotok illatos ágyában kaphattál ajándékba. Amikor rácsodálkozhattál arra a mocorgó világra, melyet a dombok mögül, majd a cserepek alól kibújó nap ébresztgetett, csalogatott kifelé.Vándor, biztos vagy benne, hogy jól választottál?Biztos vagy benne, hogy nem a szülői házzal szemben üresen álló 55/a számú, kedves házhelyet kellett volna választanod? S arról is meg vagy győződve, hogy reggelente vadul száguldozó autók zajára kell ébredned? Egy városi ház harmadik emeletén.Ahelyett, hogy egy messzi szekér nyugtató zörgésére ébrednél. Ahelyett, hogy lesnéd, ahogyan kisfiad álmosan szájához emeli a tejescsuprot, s jót húz abból az életet adó nedűből, amelyet nagyokos megmondók mindenáron le akarnak cserélni zacskós lével.Minthogy a te lakóházad egy elszigetelt madárfészek legyen egy torony-ház harmadik emeletén, nem lenne jobb, ha házad eresze alatt lennének fecskefészkek. S a madarak laknának a nekik való fészekben, s te az embereknek való házban?Vándor, biztos vagy benne, hogy így kell élned?Szent meggyőződésed, hogy az 55/a számú, barátságos házhelyen nem lennél boldog? Nem esne jól ma is harmatos rendet rázni a Nyárád