Vallomás a szülőföldnek (dedikált példány) [antikvár]

Előszó Öledbe pihenek, ringass dajka táj, versszülő múzsám szüntelen muzsikál, kitárul szívem, mint nyíló virágkelyhek, maradandót adni, édes szülőföldem. Ünneplő lelkem hódol, gyújt örömszikrát, elhinti a tájon színes rózsák szirmát. Amikor a költő útjára bocsájtja féltve őrzött, és nagy gondossággal rendezett lelki kincseit, sokirányú kérdés vetődik fel gondolatvilágában. Vajon hogyan fogadja a kedves olvasó írásait? Megnyeri-e a nagyközönség szimpátiáját? Milyen szemszögből méretteti a kritikus? Szerény személyem is hasonló módon meditál, amikor elindítom verseskötetemet a szélrózsa minden iránya felé, hogy örömet szerezzek és lelki békességet sugározzak kedves olvasóimnak. A vers tartalmi értéke a költő lelki tükörképe. Közérthető stílusommal arra törekszem, hogy közelebb férkőz-.zek a melegségre vágyó emberi szívekhez. Szeretném mindenkivel megosztani azt a leírhatatlan boldogságot, amit érzek: hogy életem gondköves útján eljuthattam idáig, hogy verseim kötetben megjelenhettek. Sajnos túlérzékeny lelkivilágom, ezernyi sebbel került ki az élet csatájából. Hiába voltak cselekedeteim jószándékúak, mégis sokszor a megalázás és az emberi félreértések áldozata lettem. Ez a bántó szituáció nagyon tudott fájni, de erősen élt bennem a mindent elviselő és megbocsátó keresztényi emberszeretet, amely nehéz időkben maximális lelkierőt adott a továbblépéshez, kudarcok után az újrakezdéshez. „Csak az tud előre törni, ki gyáván nem hunyászkodik meg, ki az élet járatlannak hitt utait határozott elszántsággal tapossa meg." - írom egyik versemben. Optimizmusomat soha nem adtam fel, bár sokszor csalódtam különböző világnézetű emberekben, de mentalitásomat megpróbáltam egyenes mederbe terelni. Lelkiismeretesség, igazságkeresés, embertársaim megbecsülése jó kapcsolatteremtés. Ezeket a pozitív irányú tényezőket beépítettem a mindennapokba. Reális jelenlétük nagyban hozzásegített a kitűzött céljaim eléréséhez. Mint minden költő, én is erős szálakkal kötődök a bölcsőringatta szülőföldhöz. Ezt igazolják verssoraim is. „Szülőföldhöz kötnek emlékek, álmok, a dombok ölén fekvő kis falumba felnőtt fejjel is visszajárok." Isten segítségével úgy irányított sorsom, hogy türelemmel legyőzve a rosszat felülemelkedtem. Amikor szelíd szóval reagálunk a megbántásra, 3