Válogatott verseim (dedikált példány) [antikvár]

AZ ÉVEK RENDJELopott örömeim létrafokai kitöredeznek, mint nagyanyám kezéből az idő áztatta fagereblye,mely egyre halványuló emlékeimben kedves ereklye.Még érzem a pajta homályán átsütő cinkos napot,a rét leheletét, a szénaillatot, a pitypangok csiklandozó pelyhét, a Idkericstől sárga zsombékék kelyhét, ahová a tilalom ellenére betapostunk, s egymáshoz bódult idegekkel tapadtunk.Még be tudlak menekíteni az örökzöld fenyők tűlevelébe, a zsongító nyári tücsökzenébe. Még fiizfa lombjába takarlak, s magasba emellek, ha akarlak.De a vízimalom lapátjánmár lassan fordul a víz,komor erdők zúgásán egyre halkul a csíz.A hetyke kis szellők szerteszét szaladnak,a harangvirágok meddők maradnak.Fura egy idő, rendje mégis tiszta, az ifjúság varázsát hozza-küldi vissza.(Zalaegerszeg, 1986)fimis'^Wét/MmímlíSa