Varázskör (dedikált példány) [antikvár]

VARÁZSKÖRKovács Erzsikének és KálmánnakNemcsak anyád öléből szulettél, de bölcsöd lett a ház is, óvó fészked, hívó szülőfalud, az anyaföld, hazád is.Az első szó, mit magadba szívtál, hallgató hegyek csendje, nem vész el, örökül veled marad, hordod a végtelenbe.Testvérként kötöz fákat a gyökér , az ősök eszterlánca, gyermekkor sugárzó emlékei, s a holtak hallgatása.Varázskör véd, hozzájuk tartozol, míg visszatérsz a porhoz, melyből vétettél, el nem szakadhatsz, őrzi múltad s feloldoz.Messzi lámpásként hívó csillagok a lépteid kísérik.Néma árny mögötted anyád, a táj, hazád marad a sírig.Bécs, 1987. május