Versek (dedikált, számozott példány) [antikvár]

Mielőtt tévhitbe ringatná magát a kedves olvasó, le kell szögeznem, hogy nem vagyok költő - ha az lennék, méltán írhatnám e sorok fölé: A költő előszava"...Egyszerűen csak a gondolataimat, érzéseimet próbáltam meg ebbe a gyűjteménybe belesűríteni, melyek - úgy hiszem, azért többek is lehetnek mint a sajátom: univerzálisak és globálisak - lám vagy éppen ezért Emberiek is egyben. Mondom ezt annak ellenére, hogy a téma élég banális és közhelyes formát ölthet, ha írott külsőt kap, de ha Érzed, akkor csodálatos a hatása ha az élet zajlik. Márpedig zajlik. Szimplán vagy bonyolultan, nevetve vagy sírva, de feltétlenül elválaszthatatlan kapcsolatban, örök körforgásban vannak az ellentétek (mik nélkül nem lehet összhangról beszélni), s ez a létezés lényege. Valahol viszont mégis csak a sajátomnak tekintem ezeket a verseket, mivel azok egy-egy apró szelvényként sejtetik az egységet, amihez tartoznak.A versek kizárólag kronologikus szempontból követik egymást, így bármilyen stilisztikai, témaköri, hangulati összecsengés a véletlen műve, akár a vélt vagy a valós szituációk esetében is. Persze nem mondom, születtek konkrét, direkt költemények, de ugyanúgy spontán ihletésűek is fellelhetők. Nehéz a helyzete annak, ki megkísérli ezt a kettéválasztást, hiszen van, hogy a Valóság csak fikció az igazi valósághoz képest vagy az ellenkezője. Vagy semmi. Vagy a minden. Vagy bármi. Bizonyos esetekben...Sokat gondolkoztam, mi legyen a kötet címe, mígnem elvetve minden túlspilázást", a VERSEK mellett maradtam. Tettem ezt annak ellenére, hogy verstanilag (is) - jól tudom - erősen kifogásolható ez az alkotás, de ha más szemmel nézve tesszük górcső alá, akkor talán megbocsátható.