Szerzetesrendek az Alföldön (dedikált példány) [antikvár]

MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI VÁZLATOK ESSAYS IN CHURCH HISTORY IN HUNGARYkölelBudapest, 1991vol.3EGYHÁZTÖRTÉNETI KONFERENCIAA KARMELITA REND KUNSZENTMÁRTONI LETELEPEDÉSÉNEK 50.ÉVFORDULÓJÁN*(KVNSZENmÁRTON, 1990. OKTÓBER 15.)A Nagy Magyar Alföld természetes társadalmi fejlődését, benne az egyházszervezetet, a szerzetesrendek életének alakulását megtörte és nagymértékben visszavetette a XVI. század közepétől a török hódítás, s a vele párhuzamosan tért nyerő reformáció. Nemcsak a békés termelőmunka és polgári lét lehetőségei váltak bizonytalanná, vagy szűntek meg teljesen és véglegesen, hanem szinte egyik napról a másikra eltűnt a középkori egyházszervezet, s váltak pusztítás áldozatává a szerzetesházak. A kisebbségbe és szórványba szorult katolikus alföldi lakosság lelki gondozását a missziós püspökök, a mozgékony bosnyák ferencesek mellett jóformán egyedül a szeged-alsóvárosi ferences kolostor atyáinak kellett felvállalni. S bár a katolikus egyházi élet újjászervezése a XVII. század végén, s a XVIll. században megtörtént, a területen jelentkező sajátos gondokkal még a XIX. század egyháza sem tudott megbirkózni, azokat sokáig fel sem ismerte. Változást az elmúlt századforduló hozott.Az alföldi lelkipásztorkodás megújítása, ennek keretében a szerzetesrendek Alföldre költözése, a magyar Afrika" misszionálása a századfordulón a felismert feladatok közé tartozott. A katolikus egyház szempontjából kétségkívül nagyon fontos volt, hogy a protestáns többségű vidékek és települések katolikus szór\'ányairól gondoskodjon, részükre elvigye a katolikus hit, a katolikus vallásgyakorlás, s a katolikus szellemű művelődés lehetőségét. De legalább olyan fontos felismert feladat volt a hatalmas kiteijedésű alföldi tanyavilág lakosságának felkarolása. Az egyházi misszión túl, ez az emberek szociális és fizikai bajainak enyhíté.sét is jelentette. A lélek nyomorának és gondjának orvoslásán túl, ez a testi bajok, betegségek, a fizikai nyomor enyhítését is jelentette. Hiszen szinte ez alapján választódtak ki az Alföldre telepedő szerzetesrendek. Olyanok kerüttek ide, akik gyermekneveléssel, tanítással, betegápolással, árvagondozással és szakképzéssel foglalkoztak. S milyen hatá.sos volt, vagy lehetett volna ez a folyamat, hiszen időben egyebeesett a Klebelsberg-féie iskolai programmal, amely a kiépült tanyai és külvárosi iskolák hálózatán keresztül .sokfelé a fizikai teret is megteremtette a szerzetesrendek működéséhez: a tanításhoz, a' Excn anyag megjelentetéséi a kunszentmártoni önkormányzat támogatta.