Szimmetrista kiáltvány (aláírt, számozott példány) [antikvár]

1. Jelkép és visszatekintésKözeleg az ezredforduló, a Vízöntő-kor hajnala. A napfelkelte nem egyszerre tárja ránk a fény kapuját. Szorgalmas, serény munka előzi meg, mely az újjászületés törvényből ered. Egyenesen a célra tör, bár úgy kavarog olykor, mintha mellékvágányon forogna. Mégis pontosan eléri állomásait: a szürkületet, a pirkadatot-virradatot, a hajnalhasadást.Ahogy a középkor végére megérik a reneszánsz, a mi századunk a tágulás, a változás kora: réseket ütünk a régi világképen, héjából kibújva, hogy megláthassuk az újat.A kezdet: a szerkezet észrevétlen működése. Majd a felvilágosodás, a materializmus rendszerezése következik. Az önmagából táplálkozó folyamat, a nagy perpétuum mobile megsejtése.A pirkadat: az új kép feldereng. A szerkezet fontossága és törvényszerűsége a relativitás elméletében.Ez a jel. A félrevert harang.Egymás után, egymást hallgatva, egymással feleselve, levelezve, telefonálva," jelek, morse-jelek zűrzavarában elindulnak a kutató-keresők. Akik a hajnalhasadás előtt járnak. A Keresztelő Jánosok.A virradat: az elemi részecskék felfedezése,A jel jelképpé változik.A művészek lázas képrombolásba kezdenek. Cafatokra hasad vászon, széttörik az anyag, a felület; vagyis a realizmus s a mélyben föltárul az új látvány: a mikrokozmosz, a szerkezet. A síkok, pontok, vonalak megmozdulnak; a harsogó tiszteletlenek ősanyjukra, a Mona Lizára is bajuszt föstenek; és ott vannak egyszeriben az erőterek. Erőre kap a képzelet; a cél: a teljes rend és mozgás egysége. A művész segítőtársat keres a tudományban, geometriában, fizikában, mert a világ szerkezetének látványát - működésében szeretné ábrázolni.A hajnalhasadás pedig: az izmusok csörtéje. A művészet és tudomány közös győzelme,az új fizikai világkép.