Színháztudományi Szemle 27. (dedikált példány) [antikvár]

SZÍNHÁZTÖRTÉNET Nyerges László: Carlo Goldoni színháza Magyarországon II. (1841-1941) 6. Goldoni színháza Bécsben és Pest-Budán A magyarországi Goldoni-recepció kérdését vizsgálva érdemes a bécsi Volksstück (Lo-kalstück, Paródia) színpadi sorsára utalni. A bécsi népszínmű olasz és francia hatásra, a commédia dell'arte és a comédie de la főire népszínházi sajátosságainak átvételével alakult ki, és részben a természetfeletti mesés elem, részben a köznapi élet nyersebb komikuma jellemezte. Mindkét esetben fennáll a hely, Bécs szellemének meghatározó szerepe. Goldoni bécsi hatásáról szólva megállapítható, hogy a velencei szerző jelentősége nem merül ki abban, hogy komédiái a modell szerepét játszották, hogy az érdeklődést a szabályos komédia iránt felkeltették és a rögtönző színészi játékot háttérbe szorították, hanem amint arra Antimina Bartolomeo és Magdaléna Weingeist rámutatott®'', abban is, hogy a bécsi Volksstück fejlődésére közvetett módon erős hatást gyakoroltak. Már Kurz Bernardon darabjainak esetében is megfigyelhető a velencei szerzőtől átvett motívumok jelenléte a Der Grundstein der Siadt Wien (Fondazione di Veneziából), i)erProA/er(L'Adulatoreból), Der Verschwender{í\ Prodigoból), Zankende Liebe (Gli Innamoratiból) című, városi, köznapi környezetben játszódó darabokban, amelyekben Kurz Arlecchino szerepkörében lépett fel Bécsben és az 1770-es évek elején, vendégszereplése során, feltehetően Pesten is. Teljesen nyüvánvaló, hogy ezek az előadások a zseniális tehetségű komédiás rögtönzései jegyében zajlottak. Binaltól tudjuk, hogy ezt követően a Kurz társulatából kivált Kari Wahr 1777-es, három hónapos, kis túlzással színházi reformot eredményező, pesti tartózkodása véget vetett a rögtönző játéknak, és ettől kezdve a magyar főváros színpadain a közönség csak szabályos színdarabokat láthatott, amelyek a polgári dráma térhódítását jelezték.^® Az is megállapítható, hogy a század utolsó évtizedében erősödik a bécsi külvárosi színházak befolyása, és a bécsi népszínmű a pest-budai színházi műsor fontos alkotórészévé válik.^® Ami az olasz színház számára Goldoni volt, azt jelentette az osztrák színháznak Philipp Hafner, akire a bécsi népszínmű pest-budai térhódításával kapcsolatban kell emlékeznünk. Hafner leszámolt a commedia dell'arteval, de Gottsched és a Deutsche Gesellschaft merev pedantériájával szemben, Goldoni példáját és a Teatro eomjcoban lefektetett elveit követve hangsúlyozta a szerzői szövegen alapuló, szabályos komédia fontosságát, mélyítette el a karakterábrázolást és formált Hanswurst sztereotip figurájából valószerű emberi alakot. A Pikkó herceg és Jutka Perzsi című népi színjátéka Chudy József megzenésítésében aratott Pesten sikert. Ahogy nőtt a zene szerepe, ugy erősödött a korábbi, sikeres prózai színjátékok megzenésítése iránti igény. Haf-