Szlovéniai változatok (dedikált példány) [antikvár]

ISMÉTLŐDÉSEK, VARIÁCIÓK, SZIMMETRIÁK EGY KÖZÉP-EURÓPAI ÉS EGY BALKÁNI BIRODALOM PEREMÉN Periféria és centrum kijelölése meg-megismétlődő aktus Szlovéniában, ahol az elmúlt húsz évben, az önállósodás felé vivő tendenciák közepette e kísérletre számos példát láthattunk. Megkönnyíti ezt a helykijelölést - mely aztán további izgalmas területek feltérképezéséhez vezethet - hogy a szlovén tudatban, a szlovén kultúrában erősen érvényesül a regionalitás. Következik ez abból, hogy a szlovénok négy nagy európai régió, a Mediterráneum, az Alpok, Pannónia és a Balkán találkozási pontján élnek. Ennek folytán a szlovén lakta tartományok is e régiókhoz kötődve alakultak ki a történelem folyamán. A Muravidék, Stájer, Karintia, Alsó-, Felső és Belső-Szlovénia, TengermeUék szlovéniai régióiban a köz-megegyezéssel kialakult centrumhoz, Ljubljanához képest erős a területi decentrumok vonzása. E régiók erős lokális tudattal, nyelvhasználattal, gazdasági dinamizmussal rendelkeznek. Elmondható, hogy a regionalitás a kezdetek óta érvényesül a szlovén irodalomban is. Erősebb volt a két háború közötti realista próza virágkora idején, és gyengült napjainkra. Markánsabban érvényesül olyan régi, nemcsak saját irodalommal, hanem a XVIII. században saját irodalmi nyelvvel is rendelkező tájegységeken, mint a Muravidék. Példáink azt illusztrálják, hogy a más európai tájegységekkel kölcsönhatásban miként születik meg egy-egy irodalmi motívum (pl. Szép Vida, Crtomir), miként bukkan fel valamely szlovéniai régióban, a periférián, majd kerül a centrumba, válik a nemzeti irodalom fontos elemévé, netán uralkodó motívumává korszakokon keresztül. Olyan elemmé, amely idővel akár az egész irodalom vagy a nemzeti kultúra jelképévé is válhat.