Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében (aláírt példány) [antikvár]

BEVEZETŐ Ez a tanulmánykötet az Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében cfm-mel 2005. június 9-10-én Somorján megrendezett konferencia előadásainak anyagát adja közre. A konferencia szervezőinek (Fórum Kisebbségkutató Intézet, Teleki László Alapítvány) az volt a célja, hogy a magyar kisebbségek történetével foglalkozó kutatók számára találkozási pontot teremtsenek. A somorjai konferencia nem tekinthető előzmény nélkülinek; annak a törekvésnek a folytatása, amely az 1994-ben Budapesten megrendezett Magyar Történészek Világtalálkozójával kezdődött, majd 1997-ben Székelyudvarhelyen folytatódott. Az ott Források és stratégiák címmel megrendezett konferencia anyaga külön tanulmánykötetben jelent meg. Ezekhez az alkalmakhoz képest a somorjai konferencia tematikája leszűkült az 1918 utáni kisebbség- és magyarságtörténetre. A konferencián elhangzott, és az itt közölt dolgozatok néhány, a kisebbségek története szempontjából megkerülhetetlen kérdés köré szerveződnek: mikor, hogyan, mi szervezi ezeket a kisebbségi töredéktársadalmakat? Hogyan integrálnak, és miként integrálódnak a folyamatosan változó politikai és társadalomtörténeti viszonyrendszerekbe a kisebbségi elitek? Ebből a szempontbői ez a kötet a kilencvenes években az e tárgyban született általános közösségi újraértelmezések és kisebbségi azonosságépi'tő összefoglalók, illetve az 1997-es konferencia forrásfeltárásra, forrástípusokra koncentráló szemléletének meghaladásaként is értelmezhető. Újdonság az is, hogy az itt szereplő - döntően fiatal és középkorú - kutatóknak ez a tematika már nem csak kutatási részterület, hiszen kisebbségtörténeti kérdésekre szakosodott történészekről van szó. A tanulmánykötet ugyan híven reprezentálja napjaink magyar kisebbségekkei kapcsolatos történetírói törekvéseit, ám a program és a tematikák egyeztetése miatt nem szerepelnek benne a szerbiai és az ukrajnai kollégák. Időleges, más irányú elfoglaltsága miatt ugyancsak hiányzik Fedinec Csilla és Vincze Gábor is, ők az utóbbi évtizedben a kárpátaljai és az erdélyi kisebbségtörténeti kutatások terén meghatározó munkákkal jelentkeztek. A somorjai konferencián nem tudott részt venni, de a kötetben szerepel Balogh Béni, Gagyi József, Hámori Péter, Horváth Sz. Ferenc és Oláh Sándor. Bevonásukat az aktuális, a kisebbségi társadalom működésével kapcsolatos kérdésfeltevés minél részletesebb körüljárásán túl a jelenleg futó projektek eredményeinek megjelenítése érdekében tartottuk fontosnak. A kutatási terület szakmai fejlődését a szaktörténészi kérdésfeltevések és számos fiatal érdeklődése mellett az is jelzi, hogy megjelentek a több éves kutatási programok. Még a kilencvenes évek második felében kezdődött el az egyes magyar kisebbségi közösségek kronológiáinak összeállítása és ezzel párhuzamosan a dokumentumgyűjtés és a forrásfeltárás. (Angyal Béla és Popély Árpád munkái többek között ide köthetők.) Egy másik terület a magyar gazdasági pozícióváltás és ezen belül a földreformok hatásának kutatása. (Kovács Attila és Simon Attila vonatkozó tanulmányai egyaránt