Bővebb ismertető
Bevezetés.Nem a magyarországi német polgárság politikai történetéről vagy kulturális fejlődéséről lesz szó ebben a kis könyvben, A magyarsággal egy hazá-ban élő német polgárság útját attól fogva próbáljuk bejárni, mikor ez a polgárság lassanként népi kü-lönvalóságának tudatára ébred és ennek következ ményeként állást kell foglalnia a magyarsághoz való viszonyában is. Merre fordul a német polgárság útja? Egyesül-e a magyarság útjával, keresztezi-e azt. vagy irányt keresve, hol erre, hol arra tekintve vetődik-e tovább? ezekre a kérdésekre szeretnénk megfelelni.Német polgárságról beszélünk, s ez talán magyarázatra szorul. A mai olvasó a polgár szót hallva könnyen gondol falusi meg kisvárosi korcsmák tarka abrosszal terített asztalainál iddogáló alakokra vagy valamelyik pesti demokrata-kör tagjaira. Mi polgárságon nyugateurópai értelemben vett városi lakosságot értünk, olyan önálló kereskedő, iparos, fekvő-séggel bíró, főképp pedig hivatalnoki és értelmiségi réteget, mely statisztikusaink megállapítása szerint a mult század közepéig jórészt németajkú volt, szemben a többségében őstermelő színmagyar városi lakosokkal. A régi Pest-Buda, Pozsony, Sopron, a szepesi városok, Temesvár és a kisebb bánáti városok földrajzilag nagyjából így rögzíthetnők meg a területet, melynek német származású lakóit vizsgálat alá vesszük. Ez a németajkú városi lakosság rendesen forma szerint is birtokában volt a pol-