Nemzetközi vándorlás - Magyarország (dedikált példány) [antikvár]

i. bevezetes A vildgban lejátszódcj folyamatoktól való évtizedeken áttartö elzártság lazulásával, majd megszűnésével bizonyos fogalmak líj tartalmat kaptak, a disszidensböl például külföldön él(5 hazánkfia lett. Ezzel párhuzamosan új, korábban nem használt, nem létezőnek tekintett fogalmak migráció, ki- és bevándorlás, menekült, menedékes váltak megszokottá s a nemzetközileg elfogadott terminológia használata — igaz némi bizonytalansággal — vált általánossá. A korábban bizalmasan kezelt, titkolt s csak a beavatottak előtt ismert folyamatok és számok, amelyhez az állampolgárságuktól megfosztottak és az ilj állampolgárságot kapottak homályban tartott csoportja is tartozott, lassan elveszítették titkosságukat, titokzatosságukat, a hozzájuk tapadó pozitív vagy negatív politikai felhangokat. S helyükre kerülve pedig a legtermészetesebb módon a mindennapi élet részévé, illetve szakkérdéssé váltak. Ennek elég egyértelmű jele a menekültekkel és a bevándorlókkal foglalkozó hivatal és intézményrendszer létrehozása, kiépítése, valamint az, hogy ma már az e kérdéskörhöz kapcsolódó adatok sem titkosak (2). A dolgozat keretében azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy a rendelkezésünkre álló adatok alapján elsősorban és kiemelten Magyarországot 1988—1992 között érintő külső népességmozgás legfontosabb összefüggéseit tárjuk fel. Ez egyben azt is jelenti, hogy az országból eltávozókkal, valamint a határok újbóli és újbóli meghúzása következtében más országokba került volt magyar állampolgárokkal, magyar nemzetiségűekkel csak abban az összefüggésben fogunk szólni, ahogyan az a későbbi ideérkezés szempontjából jelentőséggel bír. A Magyarországra érkezők esetében is tudomásul kell venni, hogy a vizsgált időszakban nem azonos alapon létrejött folyamatokat kellett elemezni. Ez annak a következménye, hogy mind a kivándorlás, mind pedig a bevándorlás szempontjából is az ország évtizedeken át tartó izoláltsága, mesterséges, ideológiai-politikaimegfontolásokkövetkeztébenkialakítottzártsága csak 1990. január l-jével szűnt meg. 1990-et megelőzően ugyanis a szabad mozgást korlátozó intézkedések, azt követően pedig e korlátoktól megszabadultan, más összefüggések által befolyásolt nemzetközi migrációnak lehetünk tanúi. 1990-ig Magyarországon ugyanis, mint a szovjet szatelit országok bármelyikében, a bevándorlást államközi szerződések szabályozták. A bevándorlásnak ez a módja, melynek legfontosabb formája a családegyesítés volt lényegesen különbözött a nyugat-európai országokban lejátszódó nemzetközi vándormozgalomtól. A rendszerváltozás ezen a területen is lényeges változást hozott. A társadalmi-politikai helyzet megváltozása következtében ugyanis Magyarország egyrészt a bevándorlók célországává, másrészt pedig az ország földrajzi fekvése következtében a nemzetközi vándormozgalom résztvevőinek tranzitállomásává vált. Ennek s a környezetünkben lejátszódó események következtében — hosszú idő után újból — az országban először a menekültek, majd a menekültekkel együtt a bevándorlók is a figyelem középpontjába kerültek. A megváltozott helyzet új feladatokat is jelent, hiszen a közép- és kelet-európai gazdasági és politikai változások miatt a nemzetközi vándorlás mértékének jelen színvonalon való állandósulására, ha nem fokozódására lehet valószínűleg számítani. Ez, de a megváltozott helyzet is önmagában megköveteli azt, hogy a belügyi szervek korábbi külföldiekkel foglalkozó idegenrendészete helyett egy olyan ki- és bevándorlási politika alakuljon ki, amely nem a letelepedett külföldiekkel kapcsolatos problémák számát növeli, hanem amely a befogadók és a befogadottak közös érdekeire építve segíti elő (ha arra igény van, akkor a bevándorlók önazonossága megőrzésésnek biztosításával is) a letelepedettek beilleszkedését. Egyetlen államnak sem közömbös kik azok, akik azzal a szándékkal érkeznek területére, hogy ott menekültként, bevándorlóként hosszabb-rövidebb ideig éljenek, vagy pedig hogy az ország új állampolgáraiként az adott országban végleg letelepedjenek. Annak érdekében pedig, hogy a menekültek, a bevándorlók mellett azoknak a törekvéseit is megértsük, akik az utóbbi években magyar állampolgárságért folyamodtak, valamint, hogy velük kapcsolatban az elkövetkező időszak várható tendencáit megismerhessük, fel kell tárni azokat a tényezőket, amelyek Magyarország "szívó" hatását ebben az összefüggésben meghatározzák. Emellett