Szösszenetek a műtéttanról (dedikált példány) [antikvár]

A tudomány - ahogy mondai szokás - nagyon komoly dolog, ahol mérnek, adatokat rögzítenek, tényeket tárnak fel, következtetéseket vonnak le, ahol kétszer kettő sohasem lehet öt, szóval ez olyan "száraz" valami. Azokban az intézetekben pedig, ahol valamilyen "tant" oktatnak, pl. műtéttant, ott pontosan megtanítják, hogy egy bizonyos beavatkozást hogyan, milyen sorrendben, milyen eszközökkel kell végrehajtani. Itt is szigorú a rend. Mivel a fentiek emberi tevékenységhez kötöttek, be-becsúszik egyszer-egyszer valami... Vannak dolgok, amelyeket nagyon nehéz úgy leírni, hogy az maradéktalanul visszaadja az akkor történeteket, kellően érzékeltethesse azt a helyzetet, ami akkor megismételhetetlenül lejátszódott. Lehet, hogy ez a szereplőknek emlék marad, de vajon a kedves Olvasó hogyan fogadja ezeket a szösszeneteket? Ez számomra talány, így van bennem egy kis bizonytalansági érzés, hogy érdemes volt-e a tollért nyúlni...