Szövegek között XII. (dedikált példány) [antikvár]

Előszó Az irodalomtudomáii3'i elméletek kiindulópontjai semmiesetre sem kizárólag poétikai előírások, még kevésbé irodalmi szövegek/szövegtípusok normatív rögzítése. Központi kérdései inkább iráiijulnak egy irodalom nyelvi, stilisztikai, retorikai, esztétikai és poétikai-poetológiai „rend"-jére, valamint tartalmi-szemantikai dimenzióira. ( )Az irodalom amellett, hogy kétségen kívül mindenekelőtt esztétikaijelenség, az újabb kultíiratudományi elméletekben számottevő szerephez jut, ezek érdekeltnek mutatkoznak abban, hogy az irodalom funkcióit társadalmi kontextusban és szociális folyamatokban szemléljék/szemléltessék, az irodalom eképpen kulturális fenoménként is figyelemre méltó jelentőségre tesz szert. A freiburgi Albert-Ludwig Egyetem Gemianisztikai Intézetének profesz-szor asszonya, Sabina Becker ílymódon közelíti meg kézikönyvének tárgyát, az irodalom- és a kultíiratiidományok kölcsönösségének módszertanán és elméletén töprengve. Ahhoz temiészetesen, hogy az egymásra ható, egymást korrigáló, egymáshoz képest integratív jellegű metodológiákra fény derüljön, aligha mellőzhető, hogy - amennyire ez lehetséges - előbb külön-külön tárgyaltassék irodalom- és kultúratudomány, ez utóbbi semmiképpen sem oly módon, mint afféle ,,szuper"-tudomány, amelynek (például) az irodalomtudomány egyik ágazata. Annak mintájára, hogy az esztétikának (mint művészetesztétikának) ágazati esztétikái vaimak, amelyek az irodalom, a zene, a képzőművészetek elkülönülő problémáit fogják össze egy szűkebb rendszerbe. Távolabbról közelítve: a hasonlóképpen „rowohlt-kéziköny^'ek" sorozatában kiadott MiisikM'issenschaft, Was sie kam, was sie will című kötet első fejezete fölé ezt a címet írták a szerzők: A zenetudoniííny mint kultúraludománj'. Érdemes a fejezet bevezető mondatait idézni: „A zene társadalmunkban mindenütt jelen van. Kultíiránk szer\'es része. A vele ^¦aló foglalatosság fontos eleme a kultúratudományok kánonjának. Arról a jelentésről van szó, amelyet az emberek alkotta zenei jelképek és jelek képviselnek egy össztársadalmi összefüggés keretei között. Az auditív és a vizuális szint kereszteződése, a zenéé a nyelvA el és a képi világgal megkerülhetetlen. Korszerű kifejeződése a multimedialitás koncepciójában lelhető meg." A kézikönyv visszafelé nyomozva az időben Johann Gottfried Herderig jut el, onnan az angol bölcselőhöz és művelődéskutatóhoz, Edvvard B, Tylorhoz vezet az út, aki a kultúrát olyan komplex egésznek tekintette, ajnely magába foglalja a tiidást, a hitet, a művészetet, az erkölcsöt, a jogot, a szokásokat, váhunint