A teremtés teológiája (dedikált példány) [antikvár]

A szerkesztő előszava Dr, Christian Link, a rendszeres teológia professzora 1991-ben jelentette meg kétkötetes művét, melyben a teremtés teológiáját dolgozza fel. Az első kötet alcíme: A teremtésteológia reformátori hagyománya. A második kötet alcíme: Teremtésteológia a 20. század kihívásai láttán. Az első kötetben feldolgozza Luther, Melanchton, Kálvin, Elért, Althaus, Tillich, Barth tanítását a teremtésről. Ebből mi csak Kálvin János teológiáját vesszük át, mert csak egy kötetben tudjuk megjelentetni ezt a hatalmas művet, mely nyugati teológiai alkotások között is egyedülálló: alapossága, református jellege és a kor színvonalán álló kutatásaiban a jelenig elérő jellegével. A második kötet egésze feldolgozásra, illetve fordításra kerül, tehát a teremtés teljes dogmatikai értelmezését kezében tartja az olvasó, sőt ezt a szerző, az azóta eltelt időt figyelembe véve ötven oldallal egészítette ki, csak nekünk szánva ezt a függeléket. A teremtés teológiáját, mint a dogmatika egy szeletét senki eddig nem dolgozta fel magyar nyelven, tehát ez eddig fehér foltnak számított. Ha a megjelent Dogmatikákban a teremtés teológiai értelmezése szóhoz is jutott, de ezekben a 20. század által felvetett kérdések közül egy sem került alapos feldolgozásra, vagyis a kor kihívásaira a teológia nem adott választ. Ezek ugyanis csak a legutóbbi időkben gyorsultak fel. A szerző ezeket mind sorra veszi, és mélyreható kutatással releváns válaszokat fogalmaz meg. Mindezt nem úgy teszi, hogy a tudományt és a teológiát szembe állítaná, hanem a konszenzust keresi. Különösen nagy figyelmet szentel annak a kérdésnek, hogy vajon a zsidó-keresztyén hagyomány (hajtsátok uralmatok alá a földet) okozta-e az ökológiai válságot, melyben világunk vesztegel? Mennyiben tehető felelőssé a félreértett teremtéstörténet a bekövetkezett katasztrófákért? Végül, ami művében egészen új: a teremtés dogmatikai megfogalmazását krisztológiai és pneumatológiai összefüggésben vizsgálja. A Krisztusban eljött új teremtés eseményeiből visszafelé haladva mutatja meg a Logoszra épült teremtés és gondviselés szinte minden aspektusát. Sajnos, hogy a második kötetből csak Kálvin János teremtésteológiáját tudjuk bemutatni, viszont Kálvin János olyan gondolatait szólaltatja meg, melyet eddig nem ismertünk, mely egész közel áll Barth Károly nézeteihez. Kálvin Jánosnak az a mai teológiához egészen közel álló elmélete a református teológiai gondolkozás új és gazdag ismeretvilágával ajándékoz meg. Ha Barth és Moltmann gondolatai külön fejezetben nem ís szerepelnek, de a jegyzetanyag mutatja, hogy a szerző ezeket bedolgozta művébe.