Tanulmányok a magyar pásztorkodás köréből (dedikált példány) [antikvár]

előszóA magyar állattenyésztés néprajzi tanulmányozása, közel száz esztendeje, Hermán Ottó kutatásaitól, elsősorban a legeltető állattenyésztés, szakterminológiával élve, a pásztorkodás felé irányult. Gazdag hagyománya és változatos formái, eszközkészlete és terminológiája, speciális építményei és a pásztorélet romantikája elvonta az érdeklődést a házi, házkörnyéki állattenyésztéstől. Pedig ez utóbbinak a vizsgálata sokkal több adalékkal szolgál egy-egy táj, település vagy paraszti réteg életének, gazdasága egészének megismeréséhez. Míg az előző, a pásztorkodás sokkal több ősi, többszáz, olykor évezredes emléket őriz, amely összeötvözve él a később rárakódott kultúrelemek-kel. A pásztorkodás kutatásának központi kérdése pedig egy jellegzetes fejlődési rendszertan, az egymásra rétegződő fejlődési, mondhatnánk, domesztikációs fokozatok kritériumainak meghatározása volt. A legnagyobb érdeklődés itt is az ún. szilajpásztorkodás felé fordult. Ezt sokan, a domesztikáció utáni, szinte tervszerűtlen tartásmódnak, mintegy abszolút nullapontnak tekintették, amikoris az állatállományt télen-nyáron a szabad legelőn tartották, építményeik nem voltak, takarmányozásukról sem gondoskodtak, azokat szinte vadon tartották. Magam is fiatalon úgy az 1960-as évek legelején a magyar alföldi pásztorkodás egyes jelenségeinek eredtem nyomába. Jó tíz esztendőn át tartó kutatásaim középpontjában a kül-terjesség, az ún. szilajpásztorkodás sajátosságainak jobb, teljesebb megfejtése, megértése állt. Ezzel foglalkoztam kandidátusi értkezé-semben is, ez jelent meg rövidítve Az extenzív állattenyésztés Magyarországon c. könyvemben. A pásztorkodás és a külterjesség egészével azonban szélesebb körben foglalkoztam, arról több publikációm jelent meg. Ebben a kötetben 1963 és 1981 között megjelent, idevonatkozó tanulmányaimból válogattam össze.A tanulmányok nem az itt közreadott sorrendben készültek, mégis, összekapcsolódnak, hisz ugyanannak a kutatási sorozatnak a szülöttei. Remélem, hogy ezekkel is sikerült közeljutni témánk megisme-