Tanulmányok választásokról és önkormányzatokról Szabolcsban (dedikált példány) [antikvár]

ElőszóA könyv az 1990-es parlamenti választásokat követően abból az ötletből született, hogy érdemes lenne Szabolcs megye parlamenti választásainak történetéből jellemző mozzanatokat felvillantani, bemutatni a modern nemzetállam, polgári állam megszületésének pillanatától egészen addig, amíg a törvényhozás valóságos szerepet töltött be a képviseleti demokráciában. A tanulmánykötet közel száz évet ölel fel: az 1848-as népképviseleti választásokkal indul, s az 1947-es választásokkal zárul.A dolgozatok a források és a korabeli sajtóanyag felkutatásával a választójog alakulását, az idők folyamán történő változását, a választások mechanizmusát, a megválasztott képviselők neveit, politikai hovatartozását tényszerűen, tacitusi szellemben próbálják meg ábrázolni. A történeti események sorjázása mellett azonban érdekes elemzéseket is kap az olvasó. Példa erre a dualizmus korral foglalkozó írás, amely kitűnően, élvezetes stílusban tárja fel a megyében meginduló polgárosodási folyamatot: az ipar és kereskedelem szerény mértékű fellendülését, az értelmiség megjelenését, a vagyo-nosodás térnyerését, s ezzel összefüggésben azt, hogy vagyoni cenzus alapján mely társadalmi csoportok szereztek politikai választójogot.Egy-egy falu vagy város közéletének alakulásával, az önkormányzatokkal, a közigazgatási rendszer kérdéseivel két tanulmány is foglalkozik. A helyi társadalmakról felvázolt gondolatok, az önkormányzatok számáról, típusairól közölt adatok jelzésszintüek, utalásszerüek, s a teljesség igénye nélkül születtek. Mégis hasznosak lehetnek, s kiindulópontul szolgálhatnak egy majdani, az önkormányzati témávalfoglalkozó helytörténeti monográfiának.Fontos szerkesztői elv volt, hogy a dolgozatok önállósága, gondolatgazdagsága eredeti formájában maradjon meg. így a szerkesztőnek csak" a stílus és a jegyzetek pontosítására, összecsiszolására kellett figyelnie. A négy írásközül három a történeti Szabolcs megye parlamentarizmusát" dolgozza fel, s nem a mostani megye területét veszi alapul. Míg a negyedik, nevezetesen a második világháborút követő időszakot bemutató dolgozatban a szabolcsi események mellett a szatmári és beregi történések is szerepelnek, amelyet a források viszonylagos bősége és a területek egybekapcsolódása indokol.3