Társadalomnéprajz (dedikált példány) [antikvár]

BEVEZETŐA tudomány az emberiség legfiatalabb 'megnyilvánulásai közé tartozik. A technikai vagy művészeti alkotások sokkal nagyobb múltra tekintenek vissza. A magyar nyelv öntudat szava vagy öntudatra ébred szókapcsolata szemléletesen fejezi ki azt az állapotot, ami a tudományok megszületéséről is lényegileg elmondható. Michelangelo Sixtusi kápolnabeli freskójának ^'í/ám ébredése néven ismert jelenete pedig ezt a csodálatos pillanatot a művészet nyelvén mondja el. Ez az a mérhetetlen, szemvillanásnyi saulusi idő, ami alatt átváltozunk. Amikor hirtelen nemcsak felébredünk vagy megéledünk, hanem önmagunkat is látni kezdjük. Tudatosan szemléljük magunkat, a magunk cselekedeteit, s meg tudjuk önmagunkat is valamimódon határozni. Nem véletlen, hogy a művészetek ezt a pillanatot nagyobb erővel és lényegesen korábban tudják ábrázolni, mint ahogyan a fiatalabb tudomány önmagát, önmaga létét és történetét. Hisz ezek az emberiség jóval régebbi megnyilvánulásai, mint a tudományok. Ber-nal, J.D. úgy vélekedik, hogy a tudomány csak a civilizáció hajnalán, a XVII. században tesz szert igazi önállóságra. Mi ezért úgy véljük, hogy az emberiség eddigi története majdnem azonos az öntudatlan állapottal, s a tudományok csak az emberi élet bizonyos területeibe avatkozhattak be kompetensen. A tudomány szerintünk nem egyéb, mint az emberi tevékenység tudatos ellenőrzése.A jövő azonban mindenképpen a tudomány emberi társadalmat meghatározó voltát ígéri. Úgy tűnik, hogy a tudományok (együttesen) szolgálhatják az emberiség javát, s központi szerepük lesz az emberi élet szervezésében. Igaz tiltakoznunk kell ez ellen, ha arra gondolunk, hogy volt egy marxizmus, amely a gazdaságitársadalmi folyamatok tervezhetőségét, a spontán folyamatokon való úrrálevést hirdette, s a gyakorlatban hatalma teljében páratlan látványossággal összeomlott. S tudjuk, hogy mindez a tudományokat piedesztálra emelő, úgynevezett felvilágosodásban gyökerezett. Azaz ab-