TerrAqua világa [antikvár]

Előszó A Teremtés harmadik napján így szólt az Úr: „Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz. És úgy lón. És nevezé az Isten a szárazat földnek; az egybegyűlt vizeket pedig tengernek." Megszületett tehát Terra és Aqua. A kiállításon bemutatott alkotásokat Aqua ihlette, azaz a tenger csodálatos lényei, megtestesülésüket pedig Terra - a föld- az agyag és persze a művészi fantázia tette lehetővé. A művészetben nem új keletű a kagylók, csigák, korallok alkalmazása. Az ember az ősidők óta nemcsak megette az ehető puhatestűeket, hanem különféle használati eszközöket (horog, kaparó, kés, nyílhegy, kapafej, gomb, hangszer) faragott belőlük. A föníciaiak a legendás bíborfestéket csigából vonták ki. A legértékesebb ékszerek dísze, ma is, a gyöngykagyló termelte gyöngy. A legnemesebb kerámia, a porcelán a páratlan fényű és simaságú házáról ismert kauricsigáról, a porcláncsigáról kapta a nevét. Egyébként a kauricsigák gyűrűs faja fizetőeszközként szolgált, honfoglaláskori sírjainkban is találtak belőlük. A művészettörténet csodás tengerilények ihlette műveket mutat fel, az iparművészet ide vonatkozó ötvöstárgyai különösen magas művészi színvonalat mutatnak. Magyarországon a kortárs művészetben, eddig nem találkozhattunk hasonló alkotásokkal, így azt remélem, hogy a méltán híres magyar kerámiaművészet újabb érdekességgel bővül. A Magyar Kultúra Alapítvány Budavártermében a Magyar népi életképek, Honfoglaló Magyarok, Áipádházi Szentek, Magyar Nagyasszonyok, Múzsák kertje című kiállításokon évről évre bemutattam alkotásaimat a nagyközönségnek. Műveimet nem korongozással, hanem sajátos módon készítem: agyaglapokat hajtogatok és mintázok, földfestékeket, vagy archaikus felületkezelést, „patinázást" alkalmazok. Ebben az évben új szakmai kihívásként ez az eljárás kiegészült egy másfajta felületkezeléssel, különféle festékeket próbáltam ki, de legfőképpen az alacsonyabb és magasabb hőfokon égetett, színes, matt, selyemfényű és fényes felületű mázas felületeket kedvelem. 2007. augusztus 13 - szeptember 30-ig a kiállítás látogatója TerrAqua varázslatos világába csöppent, ajtónálló őrök köszöntötték őt, majd a terem jobb oldali falánál körbesétálva rácsodálkozhatott a Csodabogárra, az Éjszaka és Nappal úrnőire, a Fehér és Fekete mágus alakjaira. A tárlat két kiemelkedő darabja az életnagyságú portrészerű büsztök TerrAqua királyát, az igazság és erő urát és TerrAqua királynőjét, a harmónia és béke úrnőjét testesítették meg. A terem középső részén a királyi párhoz közelebb a szférák zenéjét egy Angyal szólaltatta meg. A zenébe bekapcsolódott a „furulyáján" játszó különös tengeri Pán. A zeneszóra két Balerina perdült táncra a terem szemközti falánál. Táncukat, a Tritonkürtjét megfújó Tenger szakította meg, hogy a látogató figyelmét a kiállító terem baloldali falánál húzódó női alakokra terelje. A három sarkalatos erény közül, a piros ruhás Szeretet féltve őrzi a kis szívet, a fehér ruhás Hit a korpuszt mutatja fel, végül a zöld ruhás Remény a reménység csillagát emeli magasba. TerrAqua világának megidézéséhez a kiállító terem falai mentén zöldnövényekkel kiegészített homokszőnyeget terítettünk el, amelyben a gyerekkorom óta gyűjtött csiga-, kagyló- és korall-gyűj-teményem látható. A rácsodálkozás mellett szeretném felhívni a figyelmet a környezettudatosabb életvitelre is. Tudjuk, hogy a puhatestű fajok több ezer vagy több millió utódot hoznak létre évente, a természetes úton elpusztult példányokat gyűjtve, nem veszélyeztetjük túlélésüket. A visszaszorulásuk fő oka az emberi rombolás, a kereskedelmi célú túlhalászat és leginkább a környezetszennyezés. Kevesen tudják, hogy Magyarországnak is vannak védett folyami, tavi kagylói, valamint mélyvízi élőlényei is. Bízom benne, hogy TerrAqua világának szemet gyönyörködtető kisplasztikái a művészeti élmény mellett segítenek a tenger megértésében és a természet iránti tisztelet kialakításában! Józsa Judit kerámiaszobrász