Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (dedikált példány) [antikvár]

BEVEZETESAz 1945. novemberi nemzetgyűlési választások során megnyilvánuló többségi akarat Magyarországnak a megszálló Szovjetunióval szembeni kiszolgáltatott helyzetén semmit sem változtatott. Ezt a Tildy-kormány létrejöttének körülményei, illetve két és fél hónapos működésének eseményei félreérthetetlenül megmutatták. Ez az időszak látszólag sem politikatörténeti, sem kormányzattörténeti szempontból nem képez önálló egységet, nem mutat karakteres jegyeket. A tények alaposabb vizsgálata azonban azt bizonyítja, hogy ebben a néhány hétben a nemzet jövőjét meghatározó alapvető kérdések élesen vetó'dtek fel, és a kormánynak jó néhány esetben sorsdöntő elhatározásra kellett jutnia.'Több hónapos vajúdás után ebben az időszakban született meg a végleges döntés a német lakosság jelentős részének kitelepítéséről.-Tárgyalások kezdődtek Csehszlovákiával a lakosságcsere-egyezmény megkötéséről és a felvidéki magyarság helyzetének normalizálásáról. Megtörtént a sokat vitatott szovjet-magyar gazdasági egyezmény ratifikálása és megkezdődött a német javak átadása a Szovjetunió részére. Jelentős döntés volt, hogy a kormányzati időszak végén törvényt alkottak a köztársasági államforma bevezetéséről, a királyság intézményének megszüntetéséről. A baloldali pártok - elsősorban a Kommunista Párt - a Szovjetunió irányításával és hathatós támogatásával határozott lépéseket tettek a választási eredmények saját igényeik szerinti korrigálása, újabb államigazgatási pozíciók megszerzése érdekében.Ezekben a hónapokban a társadalom életkörülményei tovább romlottak, súlyos zavarok és nehézségek voltak a lakosság élelmiszerrel és alapvető közszükségleti cikkekkel való ellátásában. Az ország nem volt képes eleget tenni nemzetközi kötelezettségeinek, ami az újjáépítés megfelelő ütemű folytatását is veszélyeztette. A Tildy-kormánynak, majd Nagy Ferenc 1946 februárjában hivatalba lépő kormányának arról is dönteni kellett tehát, hogy a' Az 1945 utáni koalíciós kor.szak történetét tárgyaló feldolgozások közül a bevezetó' megírása során elsősorban az alábbiaki-a támaszkodtam: Balogh, 1975., Balogh, 1988., Vida, 1976., Pei-ő-SzAKÁcs, 1985. A forráskiadványok közül természetesen mindenekelőtt az előző és a következő kormányok minisztertanácsi jegyzőkönyveit közreadó köteteket (DMB mt. jkv NF mt. jk\'. (1946) és DL mt. jkv.) hasznosítottam, továbbá a Pái-tközi értekezletek és a SZEB jegyzőkönyvei című köteteket (a továbbiakban: Pártközi ért., SZEB Jicv.) A visszaemlékezések közül elsősorban Nagy Ferenc memoárjára (Nagy, 1990.) támaszkodtam.