Pest-budai nemzetőrök 1848-49 [antikvár]

bevezetesA nemzetőrség, mint a felfegyverzett polgárság rendfenntartó, a királyi haderővel szemben biztosítékot nyújtó szervezete, a francia forradalomban született, például szolgált a későbbi polgári forradalmaknak, és az 1848-as pozsonyi törvényhozóknak is.' Az intézményt Magyarországon a szabad királyi városokban az 1848. évi márciusi forradalom hívta életre. Gyors szerveződését, és szolgálatba állását a több évtizedes polgárőri múlt és hagyomány tette lehetővé mindkét városban. Pesten is és Budán is.A pest-budai polgárőrségé 1848. március 15-vel került a figyelem középpontjába. A tét nem volt kevesebb, mint annak bizonyítása, hogy mozgósításukal a két városban a rend és a nyugalom - az utcai tüntetések, mozgalmak ellenére - a katonaság igénybevétele nélkül megőrizhető. Az e napon alakult Pest városi Rendre Ügyelő Válaszönány,^ - elnöke az alpolgármester, s egyben a polgárőrség parancs-Urbán, 1973. 11. p.A budai polgárőrség elődje, a lövészegylet, 1743-ban alakult, a pesti valamivel icé-sőbb. (Bp. tört. 111., 155-156. p.). II. József török háboríija idején alakultak át először polgári őrsereggé, amikor a hadbavonult helyőrség feladatait vették át. A XIX. század elején az országgyűlés az 1808:11. törvénycikkel kötelezte a szabad királyi városokat, hogy nyílt háboríi idején, minden veszedelem esetére, a belső biztonság védelme végett kellőleg fölszerelt s fegyverrel ellátott polgárőrséget" állítsanak fel. (MT 1808:11. tc. 13. §. In: Bp. tört. III., 429. p.). A szervezeti felépítésben a katonai mintát követte, egyenruhája, fegyvere, saját vagyona volt, amelyhez hozzátartozott a város területén a lőtér is. Ez Budán, az 1750-es évektől 1883-ig, a Vízivárosban (II. kerület), a mai Bakfart Bálint utca és Margit köríit sarkán állott, míg Pest város lövöldéje - miután a mai Kálvin tér és Királyi Pál utca (Lövész utca) környékén állót az 1838. évi árvíz romba döntötte - a Lövölde téren (VI. Terézváros - VII. Erzsébetváros) épült fel. Tisztjeit a tekintély, a társadalmi állás, a vagyon alapján választotta, ami a megtiszteltetés mellett jelentős anyagi áldozattal is járt: egyenruhájukról, fegyverükről maguk gondoskodtak, s az általuk vezényelt alakulat bizonyos kiadásait is ők fedezték. A városi polgárőrségek - közöttük a pesti és budai -történetét a napóleoni háborúk alatt Molnár András tanulmánya tárgyalja részletesen: Molnár, 1992. 94-119. p.; a polgárőrséggel, mint a nemzetőrség előzményével, a XXII. tc. keretében foglalkozik Vízi László Tamás: Vízi, 2000. 63-74. p. A Választmánynak nincs elfogadott, egységes megnevezése a szakirodalomban: Közcsendi Bizottmány": FBM I. 1971.; Közbátorságra Ügyelő Választmány";