Történeti, művelődéstörténeti írások, előadások (dedikált példány) [antikvár]

A keresztény' Európa első egyetemei Egyetem székhelye alapításának ideje Egyetem székhelye alapításának ideje Büzantion 330^ Montpellier 1289 Konstantinápoly 425^ Lisszabon 1290 Konstantinápoly 856'' Alcala 1293 Salemo IX. század Panniers 1295 Konstantinápoly 1045' Lérida 1300 ' Két oka is van a jelzőnek. Az egyik: így nem kell foglalkozni az andalúziai 15 muszlim egyetemmel; pedig (hogy csak egyet említsek részletesebben közülük) a córdobai - az arab Kurtuba - egyetem könyvtárában 400 ezer (szerző és cím szerint ismert) könyv volt Árpád magyarjainak honfoglalása után alig több, mint fél évszázaddal (igaz, a városnak ekkor egy millió lakosa volt, 52 közkórháza és 113 ezer emeletes lakóháza), komoly riválisaként a bagdadi Nizámijának, a fezi Karavájionak és a kairói al-Azhámak. De nem volt kevésbé jelentős a toledói (Tulajtúla), a sevillai ?szbilíja), a granadai (Ghamála), az almeriai (Almaríja), a caimonai (Kármimija), a zaragozai (Szaiakúszta), a mmx;iai (Murszíja), a barcelónai (Barsinúna) stb. egyetem sem. A másik: így elkerülhető a világ (de legalább is Európa) legrégebbi, csaknem ezer éven át fennálló egyetemének, az athéni. Platón alapította (387) Akadémiának az említése, ami valóban oktatási intézmény volt - neve ellenére. Az egyik legnagyobb (és rendkívül kritikus) klasszika filológus, a német von Wilamowitz (1848-1932) következetesen egyetemnek nevezi beiratkozott, tandíjat fizető hallgatókkal (Jusztinianusz záratta be 529-ben). ^ Kónstantin új városi centrumot hozott létre a korabeli kis görög településen, Büzantionban (Byzantium - ez a latin névalak - városát Bizasz megarai király alapította Kr. e. 658-ban; 334-ben Nagy Sándor elfoglalta) a Boszporusz európai partján. Az építkezések 324 végén kezdődtek és 330. május ll-én megtörtént az új főváros átadása. 447-ben ért Attila a város falai alá, az ostromról évi 1050 kg arany ellenében lemondott. A magyarok támadása a város ellen 934, 938 és 943. A Hagia Szophiát Tralleszi Anthémiosz 537-re építette. 1453-ig volt keresztény templom (vagyis pontosan 916 évig, addig, ameddig fennállt az athéni Akadémia, amelyet a templom építtető Jusztinianosz császár záratott be). A fent írt főiskolát Nagy Konstantm császár (306-337) alapította. ^ n. Theodósziosz császár (408-450) alapította. II. Theodósziosz előbb nővérének, majd feleségének hatása alatt kormányzott (az utóbbi egyébként egy pogány athéni professzor leánya volt). A császárné személye a kereszténység és az antik kultúra szimbiózisának élő példája volt, s a császár apósa befolyásának kell tulajdonítanunk, hogy 425-ben - a Nagy Konstantin óta fennálló főiskola újjászervezése és kiszélesítése révén - Konstantinápolyban egyetemet alapítottak (lásd: Notes sur rhistoke de l'enseignement supérieur a Constantinople). A Bizánci Birodalom legfontosabb kulturális központja lett ez az egyetem, amelyben tíz görög és három latin professzor adta elő a grammatikát, öt görög és három latin professzor pedig a retorikát (összehasonlításul: a Mária Terézia által 1344 évvel később alapított nagyszombati egyetem orvosi karán 5 professzor oktatott). A minőségre jellemző: a három latin professzor egyike Priscianus - mellékneve Caesariensis, mert a mauretaniai Caesareában született - 18 kötetes nyelvtankönyvének címe: Institutio de nomine et pronomine et verbo, de írt verstani müvet, foglalkozott a számok alakjával - e müvében valójában a görög és római érmékről és súlyokról értekezik - több görög művet fordított latinra; nyelvtankönyvének első 16 kötete a hangtannal és az alaktannal, utolsó két kötete a mondattannal foglalkozik. Bonipertus pécsi püspök ezt a nyelvkönyvet kéri chartresi püspöktársától, Fulbertustól Priscianus halála után 500 éwel. Újabb harmad évezred múlva, amikor a firenzei Santa Maria Novella kápotaá-ban Andrea da Firenze megfesti a hét szabad művészetet reprezentáló istennőalakokat és a tudományágat megszemélyesítő tudósokat, a nyelvtant az oltárképen Priscianus személyesíti meg mindannak ellenére, hogy Félix Capella De nuptiis PhUologiae et Mercurii című müvében -csaknem ezer évvel a festmény előtt - Donatust - aki a IV. századi Rómában többek közt Szent Jeromos, Hieronymus mestere volt - tette meg a nyelvtan mesterének; ezt joggal is tette, hiszen az Ars Maior és az Ars Minor című müvét még 1816-ban is kiadták! A két nagy tudós művei jóval több, mint egy évezreden át mintául szolgáltak a nemzeti nyelvtankönyvek számára. Egyetemi könyvtárunkban van egy 1528-ban kiadott Priscianus. 856-ban III. Mikhaél császár (842-867) nagybátyja, Bardasz caesar a Magnaura-palotában újraalapítja olyan kiválóságokkal, mint León Mathematikosz (aki a kor kiemelkedően a legnagyobb enciklopédikus tudósaként annak a Jóannész Grammatikosznak az unokaöccse volt, aki az ikonoszta mozgalmat vezette) és a kor másik kiválósága, Phótiosz vezetésével. Az első ezredforduló utáni tudománynak (Gerbert d'Aurillae, azaz II. Szilveszter pápa melletti) legnagyobb alalga a kontinens keleti végében, Kontanstinápolyban élő Pszellosz (+1078), a híres orvos-filozófus volt, akinek tudása kortársai számára maga volt a csoda (s akit mély kapcsolat fűzött az antik görög kultúrához úgyannyira, hogy 14 éves korában már fejből tudta az egész Iliászt). Mellette Xiphilosz jogász és mások voltak az 1045-ben