Utak és találkozások (dedikált példány) [antikvár]

Éppen 20 esztendeje annak, hogy az árucsere és a vándorlás, az eltérő adottságú tájak népe közötti gazdasági-kulturális kapcsolatrendszer kutatásába kezdtem. Ez a kimeríthetetlen téma áll azóta is tevékenységem középpontjában. Mint kutatási feladataim nagy többségére, az árucsere problematikájára is gyűjtés közben, a terepmunka során bukkantam, annak ellenére, hogy Gunda Béla óráin a különféle vándorokról és azok kultúraközvetítő szerepéről bőven esett szó. A Mesterünk mondataiban megjelenő vándorárusok és -iparosok számomra kissé egzotikus szereplői voltak a tradíciónak és a népek közötti kapcsolatoknak. 1979-ben Répáshután és Bükkszentkereszten is a kérdéskörnek elsősorban a földrajzi meghatározottsága és - annak kapcsán - interetnikus vonatkozásai érintettek meg. A Bükk hegység vándor meszeseinek tevékenysége mögött elsősorban a geográfiailag különböző vidékek népének egymásra utaltsága, rendszeres gazdasági érintkezése érdekelt, ami a Bükk idegen ajkú telepeseinél szerencsésen egybeesett a különböző etnikumok találkozásának problematikájával is. Jóllehet vizsgálataimat fokozatosan kiterjesztettem a Felföldre, s igyekeztem - a 18. századtól - történeti metszetében is elemezni a táji kapcsolatok szövetét, máig annak történeti földrajzi meghatározottsága, a goegráfiai faktornak abban játszott szerepe érdekel leginkább. Sokat tanultam ebben a vonatkozásban a gazdaságföldrajz és a történeti földrajz művelőitől, személyesen is Frisnyák Sándortól, akinek - szakmai segítsége, tanácsai mellett - külön is hálával tartozom, hogy geográfusok konferenciáin, köteteiben adott számomra szereplési lehetőséget. A témakörben sokat és sokfelé publikáltam, számos konferencián szerepeltem, munkatársaimmal szerveztem is konferenciákat, s fontosságához mérten van jelen ez a problematika 1991-től tartott egyetemi óráim anyagában is. 1990-ben önálló könyvet szántam ennek a témának Árucsere és migráció Észak-Magyarországon címmel (Debrecen-Miskolc, Ethnica Kiadó).