Bővebb ismertető
Diákkoromban ismertem meg Bálint Lajos érsekurat. Szabó Sándor kanonok úr, a püspökség gazdasági igazgatója osztálytársa volt az érsek úrnak. Felszentelése után, 1957-ben Csíkszentsimon-Csatószeg egyházközségbe került káplánnak, majd helyi lelkész lett Csíkszentsimonban 1966-ig. Az érsek úrral kölcsönösen látogatták egymást, így volt alkalmam őt megismerni. Közelebbi kapcsolatba akkor kerültem vele, amikor 1981-ben püspökké szentelték, és Gyulafehérvárra került. Ekkor én már a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézetben spirituális voltam. Több alkalommal is meghívott, hogy elmenjek vele papszentelésre (Nagyváradra, Iasi-ba) vagy templomszentelésre (Csíkvacsárcsiba, Csíkcsomortánba). Nagyon szerettem a prédikációit hallgatni. Nem volt ugyan nagy szónok, hangja sem volt erős, de beszédei tartalmasak voltak. Nagyon tudott az emberek nyelvén beszélni. Éppen azért határoztam el, hogy beszédeit megszerzem, összegyűjtöm.Halála után két megdöbbentő felfedezést tettem. Az egyik, hogy nagyon sok papírra vetett beszédét elégettette. Csak kétdoboznyi anyagot tudtam megszerezni, amit még nem égettek el. A másik megdöbbentő felfedezésem az volt, hogy a megszerzett anyagnak java része csak kézzel írt vázlat, amit sok helyen nehézkes kiolvasni...