Ő is szenvedett... (dedikált példány) [antikvár]

^Ájak Qézuj ?deJiUketl nutg. keresztünketi a leghűségeseh^kísérőnket. Az igazságos Isten helyezte vállunkra, — az elveszített paradicsomban. Azóta nyomon követ mindenkit. A legvál-iozatosabh alakban, de el nem hagy az élet keresztje: a betegség keresztje, a szegénység keresztje, a családi kereszt, a szomorúság és a lelki szenvedés keresztje Egyes korokat különösen is kísér a legkiadósabb és legáltalánosabb kereszt: a háború keresztje Mi már másodszor járjuk ezt a nagy keresztutat És mögötte sötét kérdőjelek is merednek felénk: Mit hoz még számunkra a jövő . . . ? Kereszthordozó nemzedék vagyunk. Hozzá kell edzeni vállunkat és szívünket viseléséhez, — férfias és keresztényi viseléséhez. De egyedül nem bírjuk. Még a nagy Kereszthordozónak is volt Cyrenei Simonja; az Atya küldötte Neki némi myhület gyanánt. Az én keresztem titkát csak Krisztus fejti meg, súlyát csak ő édesíti meg Ha Öt nézem, megértem a szenvedés értékét Ea Őt követem, erőt meritek. Ha megható- Az emberiség a szenvedés lázában vonaglik. Háború dübörög a földön, tornyosul az óceán hullámain és borzalmasan húz el az égboltozaton. Gépfegyverek, páncélosok és tankok csatáznak. Lángszórósok kúsznak a betonfedezékek közelébe, aknamezőkön lopják át életüket — a szirénák vijjogva figyelmeztetnek: négymotoros légierődök hatalmas rajokban indulnak, hogy üszkös gerendák, beomlott házfalak és felszakított úttestek bénítsák a hátország eilenállóerejét — a hadihajó parancsnoka rádiójelzést kap a megfigyelő pilótától, hogy tengeralattjáró késéül támadásra, a következő pillanatban már fülsiketítő robbanás, hatalmas füstoszlop és ezrek pusztulása. — A belső fronton szerény és még szerényebb beosztás, kevesebb és még kevesebb kényelem — s főként közösséir a harcoló katonával , amit