Válogatott dokumentumok Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből (dedikált példány) [antikvár]

BEVEZETŐ Az 1948 júniusától 1956 júliusáig terjedő időszak hazánkban a szocialista építés nagy sikereinek, a munkásosztály vezette dolgozó nép hősi erőfeszítéseinek a korszaka. Másfelől a szektás dogmatikus politika és a személyi kultusz eluralkodásának, a pártélet lenini normái megsértésének és a törvénysértéseknek, a súlyos ellentmondások keletkezésének időszaka is. A párt vezetése által elkövetett súlyos hibák megtörték a tömegek lendületét, a pártba vetett bizalmát, és komoly gazdasági aránytalanságokat előidézve a tömegek életszínvonalának csökkenéséhez vezettek. Az MDP Központi Vezetősége 1953 júniusi ülésén feltárták a fejlődést gátló ellentmondásokat, ezek okait és megkísérelték ezek leküzdését is. A határozat következetlen, ellentmondásos tartalma a kibontakozás tervének hiánya és sok más tényező azonban megakadályozta a pártot a hibák következetes felszámolásában, a kétfrontos harc kibontakoztatásában. A párt vezetőszerepe csökkent, egysége megbomlott, amit egyre erőteljesebben használtak ki a szocializmus belső és külső ellenségei is. A szocializmus veszélybe került.^ Régiónk története híven tükrözi a szocialista építés kezdeti időszakának ezen általános ellentmondásait, tendenciáit, de azt is, hogy az országos politika eredményeit, pozitív és negatív következményeit a helyi párt és állami szervek hogyan erősítik fel, torzítják tovább.® A szocialista építés első eredtnényei. - Az MDP politikájának dogmatikus-szektás torzulása és helyi következményei Hazánkban a szocialista forradalom a népi demokrácia útján, békésen, több párt rendszer keretei között győzött. Ez összehasonlíthatatlanul kedvezőbb feltételeket teremtett a szocialista építéshez, mint ami kialakult 1919-ben. Az MDP, a munkásosztály egységes pártja, biztosította vezető szerepét. A szocializmus építésének programját a koalíció pártjai, a Független Kisgazdapárt (FKP), a Nem- ^ A'^magyar forradalmi munkásmozgalom története III. kötet. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1970. (Továbbiakban: Forradalmi m. m. III.) 171-227. A magyar népi demokrácia története 1944-1962. Kossuth Könyvkiadó, 1978. 143-274. Az 1948-1956-ig terjedő helytörténeti anyag válogatásánál és a bevezető tanulmány megírásánál is mint vezérfonalra és országos történelmi keretet biztosító forrásra, elsősorban e két fő műre támaszkodom. E kollektív munkákban feltárulnak a magyar fejlődés e korszakát befolyásoló külső és belső tényezők egyaránt. Az egyes történelmi fordulópontokról jelentek meg már kitűnő, országos jellegű tanulmányok is. Ezekre a megfelelő helyen, a bevezető tanulmány jegyzetanyagában szintén utalni fogok. ^ Mikecz Ferenc: Az MKP vezette forradalmi erők harca a népi demokratikus forradalmi átalakulásért Hajdú megyében 1944-1948. Akadémiai Kiadó, Bp. 1984. 245-249.